46105. lajstromszámú szabadalom • Szalmatok- és gyékényvarrógép

nul a (13) tengely, melynek egyik végére a (14) görgő, másik végére a (15) lendítő- és kézikerék, közepén pedig a (16) kis fogiaskerék van erősítve. Az asztalon és a (2) csövön át a (16a) furatok vannak kiképezve, melyeken át a tűk az asztal alól följönnek. (17a) csaVarlyukak, melyekbe (Ií. ábra) (17b) görbe villa lesz erősítve a készülő tok visszahajtására. A (4) fejrész belsejében van elrendezve a (16) kis fogaskerék:, mely • alul kapcsolódik a (17) nagy fogaskerékkel, mely (VIII. ábra) (18) hajtórúd segítségével egyszerű lábitóval lesz hajtva (III. ábra). A nagy fogaskerékhez oldalt csatlakozik a (19) kis fogaskerék, mely (20) vezértengelyre van ékelve és azt hajtja. (19) és (16) egyenlő fogszámúak. A vezértengely eszközli a tűk mozgatását és a készülő szalmatok továbbítását A vezértengelyen van a (II. ábra) (27) forgattyú, mely a (28) vonórúd, (29) könyökemeltyű és (30) kis vonórúd segélyéivel a (21) horgas tűt föl- és lemozgatja. A tárgy továbbmozgását a (33) recésrúd végzi, mely a (20) vezértengelyen lévő (34) excenterre (35) rugóval van feszítve. A (33) rúd másik vége (34a) himbában csúszik. A himba hossza és ezáltal a recési rúd kilengéseinek nagysága (35a) csavarral sízar bályozható. II. A tűszerkezet és mozgatórendszerének leírása. A gépben két vagy több tűszerkezet (tűpár) rendezhető el, mely szerkezetben elléntétben az eddigi, egy tűvel és zárórúgóval dolgozó tűszerkezetekkíel, két — egymással kapcsolt — tű működik: egy (21) horgas és egy (22) zárótű. A zárótű a horgaistű (23) rovatékába (V. ábra) illeszkedik, melyben föl- és alácsúszhat. A két tű egymással párhuzamosan csúszhat föl & alá, ellentétben az eddigi rendszerekkel, hol a zárórúgó ívben mozgott a tűhöz képest. A horgastű nyelének (24) keresztnyulványa van, mely belenyúlik a zárótű nyelének kimetszésébe. A két tű (25) vezetékben mozog egymás mellett. A tűtartókat a vezetékbe két (26) keresztléc fogja be. A (25) vezeték az asztal lapjára alul van fölerősítve. A zárótű mozgatását a (24) keresztnyulvány végzi, mely a zárótű nyelének kimetszésében csuszkáivá, azt időnként emeli és sülyeszti. A zárótű fékezve lesz (IV. ábra). A (25) tűVezeték hátsó részéin kis lyuk van, melyen át a (32) pecek benyúlik és érintkezik a (22) zárótű nyelével. A (32) pecket (31) rúgó szorítja hozzá a zárótű nyeléhez. Az így előidézett súrlódás megakadályozza azt, hogy a zárótű fölső helyzetéből saját súlyánál fogva visszaessék, hanem csupán a (24) keresztnyulvány által kényszerített mozgást végezheti. III. A gép működése. Ez a következő: A szalma egyenletesen le lesz terítve az asztalra. Fogóval ellátott (37a) pengét teszünk rá, mely pengét a (36) ütközőben támasztunk meg. A pengét (37) sínhez szorítjuk és a szalmát a penge fölött áthajtjuk (I. és VIII. ábra). Ezáltal sűrűbb lesz, egyenes végű és a (37) sín mellett kézzel egyenesen vezethető. A pengét kihúzzuk a szalma közül. A (8) emelővel a (2) csövet rábocsátjuk a szalma elejére és a lábitóval hajtjuk a gépet. A szalma a két vagy több tűpár által egyszerre két vagy több helyen lesz megvarrva. A varrásra szolgáló fonál csévéken van, mely csévék a (38) csévetartókon foroghatnak. A fonalak — a lazulást elkerülendő — néhányszor rá lesznek csavarva a (39) ruganyos feszítőkre. Innen a (40) vezetőszemeken át a (10) fonálvezetőkbe jutnak. A két vagy több tűpár működése teljesen azonos és egyidejű, azért csak az egyik működését írjuk le (VI. ábra). A fonál vezető a fonalat balra áthajtja a horgastű horga alá, a horgastű lefelé halad, megfogja a fonalat és lefelé húzza a szalmán keresztül a szalmaréteig alá. A zárótű a (32) pecek súrlódása folytán visszamarad és bezárja a horgot, aztán a (24) keresztléc hatása folytán maga I is lefelé híalad. A szalmaréteget a (11) fc-I gasrúd tovább tolja. A horgastű ismét le-