46100. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés hajókhoz

Megjelent 1909. évi augusztus hó 14-én. •A MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS jjrf J 46100 'sMÉÁyf /% * 46100/szí XV/b. OSZTÁLY. Hajtóberendezés hajókhoz. J. EÖRDEÖGH EMÍLIA MAGÁNZÓNÓ VISEGRÁDON. A bejelentés napja 1908 október hó 31-ike. Találmányom tárgya hajtóberendezés hajókhoz, mely lényegében véve két, a hajtótengely előre és hátrafelé lengésénél fölváltva működésbejövő lapátcsoportból áll és mely ezért a hajtótengelyre átvitt erőt igen kedvezően és folytonos módon értékesíti. Eme hajtóberendezés egy foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, hol az 1. ábra a hajtóberendezéssel fölszerelt hajó oldalnézete, a 2. ábra alúlnézete és a 3—5. ábra a hajtóberendezés, 111. az egyik lapátcsoport részlete. Mint az a csatolt rajzon látható, az (a) hajótestre két lapátcsoport van fölszerelev, ezek közül az egyik két, a hajó két oldalán fölszerelt lapátszerkezetböl, a másik pepiig egyetlen, a hajófarán alkalmazott lapátszerkezetből áll, melyek mozgásukat a közös, géppel vagy emberi erővel hajtott (b) hajtótengelyről nyerik. Eme lapátszerkezetek egymással lényegükben megegyeznek, a két oldalsó lapátszerkezet megfelelő (c) tartókra szerelt a hajó gerincével párhuzamos (d) vezetéken mozog ide-oda, mely célból a (d) vezetéken egy (e) vezetőhüveJy van fölhúzva, mely mozgását az (f) ágyazó karélyokba ágyazott, mw végével pedig a hajó oldalfalán lenghetőén ágyazott (g) karral kapcsolt (h) hajtórúd, illetve a (g) kart a (b) hajtótengely (i) forgattyú jávai összekötő (k) rúdról nyeri. Az (e) vezetó hüvelyre egy második (1) hüvely van fölhúzva, mely az (m) lapátok ágyazására szolgál; ezek a lapátok szabad végeiken az (n) hajtórudak útján az (e) hüvellyel vannak összekötve. Az (m) lapátok (o) mélyítéssel vannak ellátva úgy, hogy a lapátok összecsukodásuknál (5. ábra) a (d) vezetékre szorosan ráfeküdhetnek. A hajófarán alkalmazott lapátszerkezet a most leírttal lényegében megegyezik, az eltérés csakis az, hogy a (g) kar- helyett egy kétkarú (gl) emelő van alkalmazva, mely szabad végével az (el) hüvely és (dl) vezeték egy hasítékába fogódzik és lengésénél az (el) hüvflyt közvetlenül, hajtórúd közvetítése nélkül, tolja el ide-oda a (d) vezetéken. Világos, hogy eme hasítékos kapcsolat az oldalsó lapátszerkezetnél is alkalmazható volna. Az oldalsó lapátszerkezeteknél alkalmazott egykarú és a hátsó lapátszerkezeteknél elrendezett kétkarú, a közös hajtótengelyről hajtott emelők azt idézik elő. hogy az (e) hüvelyek előre mozgásánál az (el) hüvely hátrafelé, az (e) hüvelyek hátrafelé mozgásánál pedig az (el) hüvel^ előre mo-