46067. lajstromszámú szabadalom • Pénzváltó készülék

(8) kilincskereket (6. ábra) hordja, mely a jelen esetben (8) foggal bír. Ezen fogak­kal a (9) hajtókilincs kapcsolódik, melyet a (10) tengely körül elforgatható (11) emeltyű hord. A (10) tengely továbbá a (3) tolattyú hasítékába lefelé nyúló (12) emel­tyűkart hordja, mely a (14) készletcsőben (2. ábra) lévő (13) váltópénz (6. ábra) se­gélyével mozgattatik el. A (12) emeltyűkar mellett a (10) tengelyen elrendezett (15) emeltyűkar, mely a (3) tolattyúnak oldalas (16) hasítékába (7. ábra) hatol, arra szol­gál, hogy az a (9) hajtókilincaeit (6. ábra) a tolattyúnak visszahaladásakor magával vigye. A (15) emeltyűkar a (161) bütyök­kel van ellátva, mely akként szorul a to­lattyúhoz, hogy mikor az utóbbira váltó­pénz nem jutott, a (10) tengelynek elfor­gatása és a (9) hajtókilincsnek elmozga­tása mag van akadályozva. Ha (13)-nál pénzdarab fekszik a tolattyún, akkor az utóbbi a (12) kart eltolja, még mielőtt a (161) bütyök a tolattyúhoz szorulna. A (14) készletcsőbe (3. ábra) a (17) csap körül elforgatható (18) tapogató emeltyű hatol be, mely a (19) zárócsappantyúval van összekötve. A készülék működése a következő: Az (1) nyílás (2. ábra) útján bedobván a fölváltandó pénzdarabot, az a (3) to­lattyúra esik, majd az utóbbinak eltolása­kor magával viszi a (4) emeltyűkart, mi­nek folytán az (5) kilincs a (6) zárókere­ket elhagyja. Ezen elmozgás alkalmával a tolattyú egyúttal a (4) készletcsőből ki­tolja a legalsó (13) váltó pénzdarabot, mely azután a (12) karhoz ütközvén, azt magával viszi, minek folytán a (10) ten­gely elfordul, a (9) hajtókilincs pedig a (8) kilincskereket (6. ábra) egy foggal to­vább forgatja el, amikor is egyidejűleg a (6) zárókerék is megfelelő darabbal for­gattatik ©1. Majd a váltó pénzdarab (20)­nál kiesik a készülékből és alkalmas vá­lyúba vagy csészébe jut. Azután a tolattyút visszafelé kell elmozgatnunk, amikor is egyúttal a (15) emeltyűkar (1. ábra) a (9) j hajtókilincset visszatolja. Majd a tolattyút I ismét el kell tolnunk, ami megtörténhetik, mivel az (5) zárókilincs (2. ábra) a (6) zárókeréknek előzetes részleges elforgása folytán nem kapcsolódik egy foggal. Az előbbi működés tehát megismétlődvén, a ké­szülék újabb váltó pénzdarabot szolgáltat. Ez harmadszor és negyedszer is bekövetkez­hetik, ekkor azonban a (6) zárókerék any­nyira elfordult már, hogy az (5) kilincs a zárókeréknek másik foga elé jut, miáltal a (6) zárókeréknek és így a (3) tolattyú­nak további elmozgása megakadályoztatik. Szóval a bedobott pénzdarabért négy váltó pénzdarabot szolgáltatott a készülék. A készülék ezután csak akkor működtet­hető újból, ha az (1) nyílás útján ismét egy fölváltandó pénzdarabot dobunk be. Ha a (14) készletcsőben foglalt pénz­oszlopnak magassága annyira csökkent, hogy a (18) tapogatóemeltyű (3. ábra), melyet eddig a pénzdarabok visszaszorítva tartottak, fölszabadul, akkor a (19) csap­pantyú az (1) nyílás elé esik, és megaka­dályozza a pénz bedobását. A (18) tapo­gatóemeltyű oly magasságban van elren­dezve, hogy a- megmaradt készlet elegendő legyen arra, hogy még a bedobási nyílás el­zárása előtt bedobott pénzdarab helyesen váltassék föl. A találmány tárgya ©lső sorban gázauto­matákkal kapcsolatos használatra ván szánva, mivel igen gyakran fordul elő az, hogy a gázautomata tulajdonosának nincs aprópénze; ilyenkor az illető a nagyobb pénzdarabot a pénzváltó készülék segélyé­vel megfelelő számú kisebb értékű pénz­darabra válthatja föl. A készülék termé­szetesen ily automatától függetlenül is használható. A tolattyú elmolzgatása forgattyú vagy hasonló elem segélyével is eszközölhető. SZABADALMI IDÉNYEK. 1. Pénzváltó készülék, jellemezve egy, ki­lincs- és záróművel kapcsolatos és a föl­váltandó pénz bedobása után annyiszor ide-oda tolható és ezáltal a készlettok­ból megfelelő számú váltó pénzdarabot kifelé továbbító tolattyú által, míg a kilincsmű a záróművet legközelebbi rög­zítő állásába nem juttatja, ahol is ezen

Next

/
Thumbnails
Contents