46053. lajstromszámú szabadalom • Berendezés természetes szinű minták szövésére szövőkártyák nélkül
tik. Ennek folytán az (fb) fegyverzeten elrendezett (p) kontaktushíd nyugalmi helyzetéből, melyben a híd kontaktuspeckei a fölső (1 .... 8) kontaktussor kontaktusait érintik, az alsó helyzetbe jut, melyben a (p) híd kontaktuspeckei az alsó (1' 8') kontaktussor egyes kontaktuspárjait egymással összekötik. A (dg ) ég (dr ) elektromágnesek (fg ) és (fr ) fegyverzetei nyugalmi helyzetükben maradnak, melyben a (q) és (r) kontaktushidak kontaktuspeckei a fölső kontaktussorok kontaktusait érintik. Ebben az esetben, amint azt az 1. ábrán látható kapcsolási vázlat mutatja, csak a kék fonalláncok (i) elektromágnesei vannak az (o) áramforrás áramkörébe kapcsolva, minekfolytán csak egy kék láncfonal emelhető ki. A többi fonallánc összes többi elektromágnese ellenben az áramkörből ki van kapcsolva. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál föl van tételezve, hogy a kék részkép (a„) mintapatronjainak (c„) kontaktuspecke az elektromosságot nemvezető pontra talált, míg a sárga, illetve vörös részkép (ag ) és {aj mintapatronjainak (cg ) és (cr ) kontaktuspeckei az elektromosságot vezető pontokat érintik. Ezen eset akkor áll elő, ha az eredeti képnek azon pontja, mely a részképek elektromosságot vezető pontjainak megfelel, narancsszínű. Ennek megfelelően a szövetben narancsszínű láncfonal emelendő ki, miért is a narancsszínű fonalláncok elektromágnesei gerjesztendők. Minthogy a (cg ) és (c,) kontakuspeckek a mintapatronoknak elektromosságot vezető pontjait érintik, és így a (b) áramforrás áramkörébe vannak kapcsolva, a (dE ) és (dr ) elektromágnesek gerjesztetnek ós (f5 ) és (fr ) fegyverzetük vonzatik. A (q) és (r) hidak tehát fölső helyzetükből az alsóba jutnak, melyben a hidak kontaktuspeckei két-két szomszédos (9') és (10'), (11') és (12'), (13') és (14) kontaktus összeköttetését létesítik. Az (fl ( ) elektrómágnesfegyverzet (p) hídja normális helyzetében marad, melyben a híd kontaktuspeckei a fölső kontaktussor kontaktuséit érintik és az egyes kontaktuspárokat egymással összekötik. A relais működtetése folytán a na( rancsszínű fonalláncok (1) elektromágnesei az (o) áramforrás áramkörébe vannak kapcsolva, az összes többi fonallánc elektromágnesei ellenben az áramkörből kivannak kapcsolva, amint azt a kapcsolási vázlat világosan mutatja. Eszerint csak a narancsszínű láncfonalak elektromágnesei gerjesztetnek és csakis ilyen színű láncfonal emelhető ki. Ha a kontaktuspeckek egyike sem érinti az (ab , ae ) és (ar ) részképpatronoknak elektromosságot vezető pontját, ami akkor áll elő, ha az eredeti képben fehér pont van, akkor a mágnesfegyverzetek összes (p, q) és (r) kontaktushídjai fölső helyzetükben maradnak és az összes elekrómágnesek, kivévén a fehér fónallánc elektromágnesét, az áramkörből kivannak kapcsolva, minekfolytán az elektromágneses kiemelőszerkezet fehér fonalat emel ki. Ha ellenben mind a három kontaktuspecek a részképek mintapatronjainak elektromosságot vezető pontjaira talál, ami akkor áll elő, ha a részképeknek megfelelő eredeti képben fekete pont van, akkor mind a három (p, q) és (r) kontaktushíd alsó helyzetébe jut, minthogy mind a három (d„), (dg ) és (dr ) elektromágnes az (o) áramforrás áramkörébe van kapcsolva és így ezeknek fegyverzetei vonzatnak. Ekkor az összes elektromágnesek, kivéve a fekete láncfonaléi, az (o) áramforrás áramköréből kivannak kapcsolva és így fekete láncfonalat kell kiemelni. A relaisnek az 1. és 2. ábrákon föltüntej tett kapcsolása, mint már említettük, azon I esetnek felel meg, midőn a Jacquard-gép elektrómegnesei a láncfonalak kiemelkedő zsinegjeire közvetlenül hatnak. Ha azonban az elektromágnesek a platinák tűire gyakorolnak befolyást, akkor a 3. és 4. -ábrá kon látható kapcsolás alkalmazandó. Ez esetben ugyanis a kiemelendő vonal elektromágnesét nem szabad gerjeszteni, nehogy a platina kése által lehúzassék, hanem rajta maradjon és annak fölfelé menetele alkalmával megemelhető legyen. Ezzel szemben a ki nem emelendő fonalak összes elektromágnesei gerjesztendők oly célból, hogy a
