46040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eke a talajnak két elválasztott rétegben való megmunkálására

Továbbá a találmány értelmében az eke j váltóeke gyanánt képeztetik ki, mely le­hetővé teszi, hogy ugyanabban a barázdá­ban ide- és oda szánthatunk, anélkül, hogy magát az ekét meg kellene fordítani, mi­mellett azonban a talaj mindig egy és ugyan­azon oldal felé fektettetik le. Ezt azáltal érjük el, hogy az ekét két egymás fölött fekvő eketestével megkétszerezzük akképen, hogy kettős ekét kapunk. E mellett a ge­rendely forgathatóan van az eketesttel össze­kötve, mert az eketestnek ennél a kiképe­zésénél nem kell az eketestet megfordítani, hanem ugyanabban a helyzetben a vissza­térő barázdát húzzuk. Ez az eke különböző alakokban foganatosítható, így pl. a fölső ekevas még az alsóhoz képest forgatható lehet, hogy egy új barázda megkezdésénél az alsó eketesthez képest elforgatható le­gyen. E mellett mellékes, hogy a fölső eke­test forgatásai függélyes vagy vízszintes tengely körül végezzük-e. Sok esetben ki­elégítő talajmegmunkálást érhetünk el, ha a földszalag alsó részét csak meglazítjuk anélkül, hogy oldalt eltolnók. Ennek le­hetővé tételére az alsó eketestnek függé­lyesen álló kormánylemezét, mely az alsó réteget oldalt eltolja, eltávolíthatjuk úgy, hogy az alsó eketestből csak az ekevas marad vissza, mely azután altalajkapa gya­nánt működik. E helyett azonban az egész alsó eketestet is eltávolíthatjuk és egy al­talajkapával vagy altalajlazítóval helyette­síthetjük. Ily módon tehát lehetővé tesszük, hogy a tulajdonképeni eketestet az altalajlazító­val akképen egyesítsük, hogy mindkettő együttesen, vagy csak az eke, vagy csak az altalajlazító használható. Természetes, hogy a találmány tárgyát képező ekének ez az alaknak megkettőzés által szintén váltó­ekévé képezhető ki. A találmány tárgya a mellékelt rajzokon van föltüntetve. Az 1. ábra az új eke oldalnézete; a 2. ábra az eke működésének magyaráza­tára szolgál; a 3. és 4. ábra a váltó eke oldalnézete és fölülnézete; az 5. ábra az eketaligát mutatja; a 6 — 12. ábrák az 1—3. ábrákban föltün­tetett ekéknek további kiképezését mu­tatják. Mint azt az 1. ábra mutatja, az eke az alsó (1) ekevasból áll, mely függélyesen álló (2) kormánylemezzel bír; az utóbbi arra szolgál, hogy az (1) ekevas által le­vágott földréteget oldalt tolja. Az (1 és 2) részekből álló eketest fölött egy második (3) eketest van oly módon elrendezve, hogy alsó ekevasával az (1, 2) eke fölött egy barázdaszélességgel oldalt túlnyúlik. A (3) ekevas és a hozzátartozó kormánylemez alakja és nagysága a mindenkori viszonyok­tól függ. A 2. ábra azt mutatja, hogy mi­képen dolgozik ez az eke. Ismeretes a talajt két egymás fölött fekvő rétegben megmun­kálni, azonban a jelen esetben a megmun­kálás nem akképen történik, hogy egyetlen függélyes földszalag középen szétvágatik és egyidejűleg munkáltatik meg két egymás fölött fekvő felében, hanem akképen, hogy az alsó eketest a lépcsőzetesen vágott ba­rázdából az alsó (4) földszalagfelet oldalt tolja, míg a fölső (3) ekevas a mellette fekvő teljes földszalagból a fölső (5) részt választja le, ezt megforgatja és az eltolt (4) földrétegre fekteti. A 3. és 4. ábra szerint az eke váltóeke gyanánt van kiképezve és pedig egyszerűen oly módon, hogy az (1, 2, 3) részekből álló eke megkétszereztetett azáltal, hogy egy, a haladási irányra merő­leges tengelyhez szimmetrikusan az (1, 2, 3) részekhez hasonló (6, 7 és 8) részek ren­deztettek el egymás mögött. Ebben az eset­ben a (9) gerendelyt forgathatóan kell az ekével összekötni úgy, hogy a barázda végén az eketaliga átfordítható legyen. A (10) ekeszarvak a (9) gerendelyen vannak megerősítve és ezzel együtt forognak; ezek a részek ismert rögzítőberendezéssel lehet­nek ellátva, hogy a gerendely összekötése olyan legyen, mely a gerendely nem szán­dékolt forgatását megakadályozza. E célra az eketesteken megerősített függélyes (11) rúd fogaskoszorúval lehet ellátva, melybe az ekeszarvakra erősített rugalmas csapok kapaszkodhatnak. Az eketaliga csuklósan

Next

/
Thumbnails
Contents