46023. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék erőgépek számára

2 -Az indítókészüléknek az 1—3. ábrákon föltüntetett kiviteli alakja két kettős működésű (a, b, c, d) hengerrel bír. A hengerek ugyanazon tengelyen egymással szemben állnak. Mindegyik hengerben egy-egy kettős működésű (e, g) dugattyú mozgatható az (1) tengelynek két egymáshoz 90° alatt álló fogattyújáról és pedig két (i, j) hajtórúd segélyével. Az (1) tengely az illető erőgép főtengelyével a (k) körmös kapcsolás és az (m) menesztőtok által van összekötve. A hengerek egymáshoz képest tetszésszerint csoportosíthatók. A hengerek és dugattyúk száma a célnak megfelelően különböző, azonban csak páros számú lehet. A dugattyúk egyszerű vagy kettős működésűek lehetnek. A föltüntetett példánál az (a) hengertér az (e) dugattyú megfelelő oldalával kompresszor gyanánt dolgozik, azon-ban az indítókészülék beállításához képest mótor gyanánt is dolgozhatik. Ellenben a (b, e, d) hengerterek az (e, g) dugattyúk megfelelő oldalaival csak motorok gyanánt dolgozhatnak. Az (a) térben, azaz az (e) dugattyútól balra való munkát az (s) kagylóstolattyú és az (x) elosztószelep szabályozza, ha a gép mótor gyanánt dolgozik. Ha ellenben a gépnek kompresszor gyanánt kell működnie, akkor a szabályozást a rúgónyomás alatt álló (y) szívószelep és a szintén rúgónyomás alatt álló (z) nyomószelep végzi. A (b, c, d) térben a munkafolyamatot az (s) és (t) kagylóstolattyúk szabályozzák. Az (s, t) tolattyúk egyszerű kagylóstolatytyúkat képeznek és egy-egy kibocsátócsatornával. bírnak. Az (s) tolattyú a (7) vezetékből nyomólevegőt kap, mely a (9, 13) beeresztőcsatornákon át az (a, b) hengerterekbe kerül. (12) jelöli a kieresztőcsatornát, mely a szabadba nyílik. A (t) tolattyú a (7) vezetékből szintén nyomólevegőt kap, mely a (15, 16) beeresztőcsatornákon át a (c, d) hengerterekbe áramlik. (17) az utóbbiakhoz tartozó kibocsátócsatornát jelöli, mely a szabadba torkollik. A (t) tolattyút a (20) tolattyúrúd vezeti, mely a (18) emeltyűtől kapja mozgását; az utóbbi (19)-nél van ágyazva és az (f) dugattyúrüd keresztfeje által mozgattatik. Az (s) tolatytyút szintén egy (22) tolattyúrúd vezeti, maly a (21) emeltyűtől kapja mozgását; az utóbbi (23)-nál van ágyazva és a (h) dugattyúrúd keresztfeje által mozgattatik. A (9) beeresztőcsatorna az (x) elosztószelep alatt torkollik. Ezenkívül az (x) elosztószelep egy (11) dugattyúval bír, melynek alsó (10) fölületére a (7) vezetékből nyomólevegő vezettetik és ez esetben a dugattyú az (x) elosztószelepet nyithatja, miáltal a (9) beeresztőcsatornából nyomólevegő bocsáttatik az (a) hengertérbe. Az (a) hengertérben az (y, z) szívó- és nyomószelepek által komprimált nyomólevegő az (1) vezetéken át az (r) tartányba ós a (w) szeleptokba kerül. Ez a (w) szeleptok három rúgóval terhelt (6, 3, 5) szeleppel bír, mely szelepek rúdjai tömítőszelencékben vannak tömítve és az (u) emeltyű által szabályoztatnak. A nyomólevegő az (1) vezetékből a (6) szelephez és a (2) csatornán át a (3) szelephez kerül; ez a két szelep zárva van, ha az (u) emeltyű nem fejt kinyomást a hozzájuk tartozó szeleprúdakra. A (6) szelep mögött a (7) vezeték torkollik a szeleptokba, mely vezeték az (s, t) tolattyúk tolattyúházaihoz és az (x) elosztószelep (11) dugattyújához vezet. A (3) szelep mögött a (4) csatorna vezet az (5) szelephez és az (n) kapcsolóhengerhez. Az (5) szelep mögött a légkörre] kapcsolat van előállítva. Az (u) emeltyű olymódon van ágyazva és kiképezve, hogy az (5, 3, 6) szelepeket egymásután nyitja, amikor fölső vége balra mozgattatik. A (k) körmöskapcsolás az inditókészülék (1) tengelyével egy (legömbölyített sarkokkal bíró) négyszögletes darab útján az (m) tok által van összekötve. Az (m) tok kívül horonnyal bír, melybe a villás (p) menesztőemeltyú bütykei kapaszkodnak. A (p) emeltyűt az (o) dugattyú szabályozza, mely az (n) hengerben a (4) vezetéken át nyomólevegőt kap a (w) szeleptokból. A 4. és 5. ábrán egy másik kiviteli alak van föltüntetve. Ennél a példánál az (s, t) kagylóstolattyúk az (e) és (g) dugattyúkkal egyesítve van-