45993. lajstromszámú szabadalom • Súrlódókötés

Hogy a (7) és (8) fékpofákat esetleges kopásuknál sugárirányban utánállíthassuk, azok (6; csapja a (4) emelő sugárirányú (s) hasítékában eltolható. A beállítható (u) ütközőcsavar a (4) emelő külső oldalán meggátolja, hogy a (8) féktuskó a (3) kötésfél mozgatása közben sugárirányban eltolódjék. Ha a (8) féktuskót utánállítani kívánjuk, csakis a (6) csap csavarházát kell megereszteni és a (6) csap körül forgatható (8) féktuskót sugárirányban a (10) fékgyűrű felé elég messze el kell tolni, mikor a csavarházat ismét meghúzzuk. Ezután az (u) ütközőcsavart addig húzzuk meg, míg a (6) csapra rá nem fekszik. (1. és 2. ábra). A 4. ábra függélyes keresztmetszetben, az 5. ábra illetve elölnézetben és a 6. ábra részletrajzban egy további foganatosítási alakot ábrázol, melynél a két, csuklósan kapcsolt fóktuskóval fölszerelt (4) emelőt sugár irányban kifelé ható (11) rúgó tartja a bekapcsolt állásban. A (11) rúgó a (2) kötésfél (12) agyán van megerősítve és és arra törekszik, hogy a (4) féktuskóemelő szabad végét a (12) agytól távolítsa, minek következtében a (7) és (8) féktuskók a (10) fékgyűrure hatnak és így a (3) kötésfelet magukkal viszik. Ha eme foganatosítási alaknál a kötést kikapcsolni akarjuk, a (4) emelő szabad végét a (11) rúgó hatása ellen, tehát a rúgó összenyomása közben a (12) agy felé szorítjuk, minek következtében a (7) és (8) féktuskók a (10) fékgyűrűről leemelkédnek. Ebből a célból a (4) emelő szabad végén egy kúpos (13) pecek van elrendezve, mely működésnek indul, mikor a (14) kikapcsolókorong (15) furatába belép. Ez a korong ép úgy mint az 1—3. ábrán, lazán van a (2) kapcsolófél (12) agyának megnyújtására fölhúzva és működtetésére egy kikapcsolóemelő szolgál. A (7) féktuskót mint az a 6. ábrán látható, egyik oldalán (16) karimával láthatjuk el, hogy azt a (2) kötésfélbe a (4) emelővel való kapcsolódás céljából a (4) emelővel szemben fekvő oldalon tolhassuk be. Ekkor a (7) féktuskó (2) kötésféllel minden csavarkapcsolás nélkül magában zárt egységes egészet alkot. A 7. ábrán elölnézetben látható foganatosítási alaknál egy külső (8) és két belső (7) féktuskó van alkalmazva, melyeket két (4) emelő köt össze egymással, ezeknek belső, a kúpos (13) csapot viselő végeit rugalmas, a (2) kötésfél (12) agyára fekvő (11a) szalag kapcsolja egymással. Ez a rugalmas (11a) szalag a (4) emelőket a tengelytől távolítja és így a kötést bekapcsolja. A (7) és (8) féktuskók a megrajzolt helyzetükben szorosan a (10) fékgyűrűre fekszenek. Mikor a kötést kikapcsoljuk, a meg nem rajzolt kikapcsolókorong a kúpos (13) csapokat a (11a) rúgó megfeszítése mellett egymás felé, illetve befelé szorítja, minek következtében a (7) és (8) féktuskók a (10) fékgyűrűről leemelkednek és a (2) és (3) részek egymástól kikapcsolódnak. A 8. ábrán elölnézetben látható foganatosítási alaknál a (7) és (8) féktuskók egymáshoz, illetve a (4) emelőnek a kerületi iránnyal szöget alkotó (17) hasítékaihoz viszonyítva beállíthatóan vannak elrendezve, még pedig (19) csavarok közvetítésével úgy, hogy a (10) fékgyűrű vagy a (7) és (8) féktuskók esetleges kopásánál az utánállítás igen kényelmesen végezhető. Hogy a (4) emelőn a kúpos (13) csapot is beállíthassuk, az emelőnek megfelelő helyen (18) hasítéka van. Valamely ekként berendezett (4) emelő a megrajzolt módon vagy egyoldalúan alkalmazható, de lehet azt kétoldalúan, tehát a szemben fekvő homlokfölületeken is alkalmazni. A két (7) tuskó ekkor egymással szemben fekszik (1. a 8. ábrát). A (8) féktuskót a szemben fekvő, nem látható (4) emelőnél eltávolítva képzeltük. A (11) rugónak eme foganatosítási alaknál az a törekvése, hogy a (4) emelőt a (12) agytól eltávolítsa és így a kapcsolást végezze. A kötés kikapcsolása a (11) rúgó hatása ellen történik, amennyiben a kúpos (13) csap a (12) agyra szorul. A 8. ábrán látható foganatosítási alaknál a megerősítő csavarok esetleges meglazulásánál a (7) és (8) féktuskók meglazulása