45974. lajstromszámú szabadalom • Eresztékes és eresztékágyas szélekkel bíró falazólemez

Megjelent 1909. évi julius íió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 45974. szám. VIÍI/a. OSZTÁLY. Eresztékes és eresztékágyas szélekkel biró falazólemez. SCHUGK VILMOS MÜVAKOLÓMESTER DREZDÁBAN. A bejelentés napja 1908 november hó 14-ike Elsőbbsége 1907 junius hó 7-ike. Lemezekből falazott falaknál ismeretes szélein végignyúló eresztékekkel és eresztékágyakkal biró lemezek alkalmazása, melyeknél az eresztékágyakat teljesen kitöltő eresztékek valamivel magasabbak, mint amily mélyek az eresztékágyak úgy, hogy két-két lemez ütközése helyén kétoldalt habarccsal kitöltendő hézagok keletkeznek. Minthogy ekkor a habarcs csakis ,a lemezek széleit érinti, a létesített kapcsolat nem eléggé megbízható. Ezt a hátrányt a találmány szerint akként szüntetjük meg, hogy az eresztékágyakat szélesebbre készítjük, mint az eresztékeket úgy, hogy az utóbbiakban elég hely marad szabadon, hogy az eresztékeket habarccsal teljesen körülvehessük. Hogy azonban a lemezeket ideiglenesen szárazon is összeállíthassuk fallá, az eresztékek két oldalán ágyazó nyújtványokat alkalmazunk. A csatolt rajzokon az 1. ábra egy lemez, a 2. ábra a fal egy részének nézete, 3. ábra pedig két egymás fölé állított lemez keresztmetszete. Az (a) lemeznek két egymással érintkező szélén folytonos, félkörkeresztmetszetű eresztékágya van, mely a lemez vastagsá| gának csakis egy részét foglalja elésjobb, és baloldalt sík (c) fölületekkel van hatáí rolva. A lemez másik két szélén folytonos, i magas ereszték van alkalmazva, melyet homorú (e) fölületek határolnak és mely keskeny, gyöngén domború (d) gerincben végződik. Hogy a lemezeket úgy függélyes, mint vízszintes vonalban vízmérleg alkalmazása nélkül helyesen lehessen egymáshoz sorozni és hogy azok már a habarcs elhelyezése előtt is egymással kapcsolódhassanak, az 'eresztékek két oldalán egymástól bizonyos távolságban oly alakú (h) ágyazó toldatok vannak alkalmazva, melyek a lemezek elhelyezésénél ;a hornyolt szélek (c) és (b) fölületére pontosán ráfekszenek. Mint az a 3. ábrán látható, a lemezek összeállításánál a fal két oldalán mély, nyitott hézagok keletkeznek, melyeket utólag valamely habarccsal töltünk ki. Az eresztékek és eresztékágyak görbe fölületei azt is biztosítják, hogy a hézagok kifelé bizonyos mértékben [(f) és (g) között lévő különbséggel] megszűkülnek, mi a habarcs kiszorítását hathátósan meggátolja. Ha azt akarjuk, hogy a jobb- és baloldalt betöltött habarcs összefolyjon, a (d) eresztékeket (i) kivágásokkal látjuk el.