45966. lajstromszámú szabadalom • Hangtölcsér és beszélőgép
A tapasztalat azt mutatta, hogy minél kevésbbé van a tölcsér szája kifelé bővítve, annál kisebb a zavaró öv, melyet gyakorlatilag a tölcsér oldalainak meghosszabbításait képező vonalak határolnak. Ezért a találmány szerint akként szerkesztjük, hogy az téglalap alakú harántmetszettel bírjon, hogy annak szélesebb oldallapjai sokkal nagyobb méretűek legyenek, mint a keskenyebb oldallapok, ahol is a szélesebb oldallapok egymással párhuzamosak, míg a keskenyebb oldallapok a tölcsérnek szűkebb vége felé konvergálnak. Ekként a zavaró öv csupán a keskenyebb oldallapok irányában terjed ki, míg a szélesebb oldallapokkal szemben nagy terjedésű jó reprodukálási övet kapunk. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező hangtölcsér három, a beszélőgép pedig két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra egy közönséges, fokozatosan bővülő tölcsér hosszmetszetét láttatja és a zavaró öv keletkezésének magyarázatát szemlélteti. A 2. ábra a hangtölcsér egyik foganatosítási alakjának távlati képe. A 3. ábra a tölcsér egy másik foganatosítási alakjának távlati képe. A 4. ábra egy, a találmány szerint szerkesztett tölcsérrel ellátott, különben ismert szerkezetű beszélőgépnek részben oldalnézete, részben metszete. Az 5. ábra a tölcsér egy harmadik foganatosítási alakjának függélyes hosszmetszete. A 6. ábra a tölcsér oldallapjainak előállítási módját szemlélteti. A 7. ábra beszélőgép egy másik foganatosítási alakjának végnézete. Az (a) pontban (1. ábra) előállított hanghullám egyrészt a (b) pontba, másrészt a tölcsér testének (c) pontjába jut, mely utóbbi ugyanoly távolságban van az (a) ponttól, mint a (b) pont. Föltételezve azt, hogy a tölcsér oly anyagból készült, melyben a hang tetjedési sebessége ötször, akkora mint a levegőben, akkor azon idő alatt, amelyben a hanghullám a (b) pontból a (d) pontba jut, az a tölcsér testében a (c) pontból az (f) pontba ér, ahol is a (e, f) távolság ötször akkora, mint a (b, d) távolság. Ennek folytán a tölcsér belsejében a föltüntetett módon homorú fölszínnel biró hanghullámok keletkeznek. A gyakorlat azt mutatta, hogy a zavaró övet közelítőleg az (xy) vonalak határolják, míg a jó reprodukálás öve közelítőleg az (xy, xz) vonalak közti részre terjed ki. A találmány szerint már most a hangtölcsér akként van szerkesztve, hogyannak keresztmetszete téglalap alakú, (1, 1) oldallapjai (2. ábra) pedig sokkal szélesebbek, mint a (2, 2) oldallapok és egymással majdnem párhuzamosak. A tölcsér a (3) karral van ellátva, melynek révén az bármily ismert beszélőgépnek (9) szekrényébe (4. ábra) akként szerelhető be, hogy a tölcsér alulra jusson és a gép belsejében foglaljon helyet. A tapasztalatok szerint az 1. ábra kapcsán említett zavaró övet ebben az esetben gyakorlatilag az (1, 1) szélesebb oldallapok irányában vont, majdnem párhuzamos vonalak határolják ; zavaró övnek a keskenyebb széttartásából származó fokozatos oldallapok bővülését illetőleg a tapasztalat azt mutatta hogy az igen csekély befolyással bír, ahhoz a nagy térrészhez képest, melyre az (1, 1) oldallapok fölött és alatt észlelhető jó repródukálási öv kiterjed. A leírt tölcséralaknak további előnye abban áll, hogy annál az' (1, 1) szélesebb oldallapok resonáló lemezek módjára, a reprodukált hangokkal összhangban képesek rezegni. A tölcsér célszerűen csak szűkebb végén, a (3) kar útján van fölfüggesztve oly célból, hogy a tölcsér bővebb vége szabadon rezegjen. Ekként annak resonáló képessége fokozott mértékben jut érvényre. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a tölcsér két (4, 4) resonáló lemezzel van ellátva, melyek a hang erejét és teljességét fokozzák, amennyiben azok az (1, 1) szélesebb oldallapokkal azonos módon rezegnek. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a tölcsér öt resonáló lemezzel van ellátva.
