45958. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélőrelais

3 -kai nagyobb energiával bír, mint ezt a négy {A, B, C, D) diagramm mutatja. (A) az egyenáram energiadiagrammját mutatja 110 volt és 0-5 ampére mellett (világítási vezeték). (B) a távbeszélőhöz érkező igen gyönge beszédváltakozóáram energiadiagrammját mutatja. (C) a váltakozóáram energiadiagrammját jelöli, mely áramba nincs izzólámpa bekapcsolva és melynél rezgéskör van jelen, (egyenáram superponált váltakozóárammal). A hullámhegy erősen nagyítva van rajzolva (a fölső pontoknak az alsó pontokhoz való tényleges viszonya 1 : 30000). (D) az előző hullámáram energiadiagrammja, amikor izzólámpa van bekapcsolva és egy Thomson-féle rezgéskör párhuzamosan van kapcsolva. Rendes körülmények mellett egy ily hullámáramról indukció által csak a gyönge váltakozóáram vitetik át és az egyenáram energiája használatlanul marad. Ugyanis igen gyönge váltakozóáram, egyenáramra superponálva, rendes visszonyok mellett nem képes az egyenáramot erős undulálásra hozni. Kísérleteim már most azt eredményezték, hogy ez mégis lehetséges, ha az erős áramkörbe sorozatosan nagy ellenállást és ezzel párhuzamosan Thomson-féle rezgéskört kapcsolunk. Hogy emellett a Joule-féle meleg, vagy egyedül a rezgéskör, vagy mindkét tényező együttesen mértékadó-e, az e helyen nem fejtegetendő Ily nagy ellenállások (izzóellenállások) gyanánt a föltüntetett kiviteli példáknál az izzólámpák szolgálnak. Azonban ugyanezen •célra az összes más föntemlített lámpák és alkalmas körülmények mellett folyadékellenállás is alkalmazható. Az izzólámpán vagy más ellenálláson átmenő eredeti egyenáram tehát fölváltva erősbödik és gyöngül (hullámáram), ennekfolytán az izzószál fölváltva megmelegedik és lehűl; ezzel együtt az ellenállás és a feszültség is megfelelően nagyobbodik vagy kisebbedik és így a Thomson-féle rezgéskör (4) kondenzátora a váltakozó feszültség által megtöltetik és az izzólámpán át kisül. A hasonló áramingadozásokhoz csak sokkal nagyobb intenzitás kerül mellékzárlatba. Hogy a távbeszélőhöz érkező beszédváltakozóáramok szükségtelen és káros szétszórása az áramhálózatban megakadályoztassék, a lámpaáramkörbe magától értetőleg fojtótekercseket kell bekapcsolni. A 2. ábra szerinti elrendezésnél a működési mód pontosan ugyanaz és az eltérés csak az, hogy itt a (6) távbeszélő kapacitásosan, míg a 3. ábrában galvánikusan van kapcsolva, mimellett a távbeszélő megvédésére a (7) kondenzátor van előkapcsolva. Az egyenáram nem halad át a távbeszélőn, azonban az eltolódó áram a távbeszélőn át veszi útját. A galvanikus kapcsolás ebben az esetben a rezgéskör önindukciójából is vagy a kondenzátor két kapcsától indulhat ki. A 4., 5. és 6. ábrabeli elrendezéseknél a működési mód pontosan ugyanaz, azonban a vonallal való kapcsolat elektromos (kapacitásos), micnellett megjegyzendő, hogy ez a kapcsolat a rezgéskör (4) kondenzátorával is eszközöltethetett volna. A 7., 8. és 9. ábra a vonallal való galvánikus kapcsolást mutatja, mely kapcsolás előkapcsolt (w) ellenállással úgy az (1) induktancián, illetve egy fűtőspirálon (7. ábra), mint a (3) izzólámpán (8. és 9. ábra) át is történhetik. A 10. ábra rendkívül erős hatású mágneses indukciós kapcsolást mutat. A relaisáramkörbe az (1) indukciós tekercs helyett egy izzólámpa vagy egy platinalámpa van bekapcsolva, melynél a solenoidszerűen tekercselt izzószál mágneses mezeje egy vasmaggal biró vagy vasmaggal el nem látott kétsarkú (10, 11) elektromágnes által befolyásoltatik, melynek tekerületein a beszéd hangidomának megfelelően ingadozó gyönge vonaláram halad át és mely elektromágnessel a (12) kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. A távbeszélőre való átvitelnél a (3) izzószál mágneses mezeje a (13, 14) elektromágnes pólusaira hat, mely elektromágnes a (6) távbeszélővel van összekötve, mellyel a (7) kondenzátor kapcsolható párhuzamosan. Még egyszerűbb a 11. ábra szerinti kapcsolás, melynél az (1) izzószál két-