45951. lajstromszámú szabadalom • Vonalváltó távírászati és efféle célokra
— 2 — amennyiben a kizárt állomásoknak a beszélgetés (táviratozás) befejeztével újból való bekapcsolását a kezelő egyén akaratától függetlenné teszi olykép, hogy minden beszélgetés befejezése után a beszélgetés tartamára kizárt állomások automatikusan kapcsoltatnak ismét a vonalba. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy a dugós vonalváltó helyett egy oly kapcsoló-szerkezetet alkalmazunk, amely az írógép óraművének fékemeltyűjével kapcsolatban áll. Az írógép óraszerkezetét ugyanis, amely a papírszalag mozgatására szolgál, minden beszélgetés befejeztével el kell zárni, minthogy különben a papiros üresen szalad le a tekercsről. Ezt a fékemeltyűt az írógépet kezelő hivatalnok a tapasztalat szerint szinte gépiesen zárja el és ezt nem mulasztja el annál kevésbbé, mivel a papirost általányjárandóságából tartozik fedezni. A találmány szerint tehát az óramű fékezőszerkezetét kapcsolatba hozzuk a vonalváltóval olykép, hogy az előbbinek zárása az utóbbinak önműködő kikapcsolását vonja maga után. A találmánybeli szerkezettel még egy másik cél elérése is lehetővé van téve. A távirdai alkalmazottak ugyanis gyakran az előírás ellenére az írógép óraművét elzárják és tisztán a gép kopogásának megfigyelése — tehát hallás után veszik föl a a jeleket, főként akkor, ha magánbeszélgetést folytatnak. A találmánybeli készüléknél ez lehetetlenné van téve azáltal, hogy a fékszerkezet emelőkarjával kapcsolatban egy mozgókontaktus van elrendezve, amely ezen emelőkarnak záróhelyzetében a jeladó billentyű két sarkától elágaztatolt vezetékeket rövidre zárja úgy, hogy ezen billentyűvel akkor, ha az írógép el van állítva, jeleket leadni nem lehet. A csatolt rajz 1. ábráján a találmánybeli vonalváltónak szerkézeti részei oldalnézetben, részlegesen metszetben láthatók, míg a 2. ábra egy a találmánybeli vonalváltóval fölszerelt állomás kapcsolási sémáját mutatja. A vonalváltó legfőbb alkatrésze az (1) tolórúd, amely egy (2) csap körül elforgatható (3) emelő segélyével megfelelő vezetékekben hosszirányban eltolható, amelynek egyik vége (4) heveder segélyével vagy más alkalmas módon az írógép óraművének fékemeltyűjével van összekapcsolva olykép, hogy ha a (2) emeltyűt az 1. ábrán teljes vonallal rajzolt helyzetből a pontozottan rajzolt helyzetbe hozzuk, az (1) tolórúd (x) nyíl irányában elmozgattatik és vele összefüggő fékemeltyű az írógép óraművét elállítja, míg az (1) emelőnek ellenkező irányban való átfordítása által az óramű működésbe hozható. A (3) emelő és (1) tolórúd segélyével kapcsoljuk ki egyszersmind a vonalváltó azon kontaktusrészeit, amelyek valamelyik vonal kizárására szolgálnak. Ezen kontaktusszerkezet két (5, 6) fémlemez-rugóból áll, amelyek a (7, 8) nyomógombok segélyével a (9, 10) kampós fémlemez-rúgó (11, 12) kampóival kapcsolatba hozhatók. A (8) nyomógomb lenyomása folytán pl. a (6) rúgó vége az 1. ábrán látható módon a (10) rúgó (12) kampója alá kerül és ott íogvatartatik, miáltal a (6) és (10) részek között jólvezető összeköttetés létesül. Ugyanily módon hozhatók egymással áramvezető összeköttetésbe az (5 és 9) részek. A készülék kapcsolása a következő: Az (5) rúgót a jobbról szomszédos állomás felé vivő vezetékkel, a (6) rúgót pedig a balról szomszédos állomás vezetékével kötjük össze, míg a (9 és 10) rúgókat a földdel hozzuk kapcsolatba úgy, hogy ha valamely vonal vezetékét földdel akarjuk kapcsolni, csak a megfelelő (7, ill. 8) nyomógombot kell lenyomnunk. Az (5, ill. 6) rúgó mindaddig megmarad a (9, ill. 10) rugóval kapcsolt helyzetében, míg a (9, ill. 10) rúgó visszahajlítása által a kapcsolatot meg nem szüntetjük. E célból az (1) tolórúdon két (13, 14) menesztőpecket rendezünk el, amelyek a (2) rúdnak az (x) nyíl irányában történő eltolása alkalmával a (9, ill. 10) rugókhoz nyomatnak \
