45921. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lőfegyverek detonációjának csökkentésére

— 2 A csatolt rajzokon a találmány tárgyának két-példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve ; 1. ábra egy közönséges vadászfegyvert tüntet föl a reá alkalmazott hangcsökkentővel ; 2. ábra az 1. ábrában föltüntetett szerkezet nagyobb léptékű metszete; 3. ábra egy másik foganatosítási alak hosszmetszetét tünteti föl, míg a 4. ábra a 3. ábrában föltüntetett szerkezetnek 4—4 vonal szerinti metszete. Az 1. ábrában föltüntetett puska az (a) csőből, (b) agyból és (c) lövőszerkezetből áll. Az (a) cső végére van fölcsavarva a célszerűen körkeresztmetszettel bíró, megfelelő hosszúságú és átmérőjű (d) tok. mely a gázokat forgó mozgásra kényszerítő kamrák sorozatát egyesíti. A 2. ábrában íöltüntetett foganatosítási alak szerint ezen (e) kamrák mindegyike a fegyvercső tengelyével koaxiális gyűrűt képez és lényegileg spirális keresztmetszettel bír; mindegyik kamrának nyílása a cső závárzata felé fordul úgy, hogy a lövedéket követő gázok kitágulásukkor a kamra fala által a kamrába tereltetnek s ottan a kamra fala által a körmozgásra kényszeríttetnek. A gázok nagy sebessége folytán ezen körmozgás igen gyors úgy. hogy a gázok a centrifugális erő folytán a kamra falához szoríttatunk, mikor is fokozottabb súrlódás lép föl s ezáltal a gázok energiája csökkentetik. Ha a gázok sebessége annyira csökken, hogy a gázokat a falhoz szorító centrifugális erő kisebb lesz, mint a gázok feszítő ereje, akkor a gázok forgó mozgása megszűnik, mire a gázok a kamra nyílásán keresztül (a beáramlás irányával ellentétes irányban) kiáramlanak a gyűrű belső, axiális terébe s onnan a szomszéd kamrába, vagy esetleg a körlégbe. A cső szájához legközelebb fekvő kamra természetesen a legnagyobb feszültséggel bíró gázokkal fog a lövéskor megtelni, míg a követ&ező kamrák fokozatosan kisebb nyomású és sebességű gázokkal telnek meg. A kamrák száma a fegyver minőségétől, valamint a hang csökkentésének kívánt fokától függ s annál kisebb lehet, mennél nagyobb átmérőjű a kamrákat befogadó tok. A szerkezet hosszának csökkentésére célszerű a cső belsejében, közvetlen a száj mögött az (f) bővületet alkalmazni, miáltal a gázok kilépésükkor jobban szétosztatnak a kamrákba. Míg az előbb leírt szerkezetnél a gázok örvénylő mozgásra kényszeríttettek, addig a 3. és 4. ábrákban föltüntetett szerkezetnél a gázok a fegyvercső tengelyével koaxiális tengely körül forgó mozgásra kényszeríttetnek. Ezen ^szerkezetnél az (a) cső végére erősített, megfelelő hosszúságú és célszerűen körkeresztmetszetü (g) tok az axiális (i) nyílással bíró (h) válaszfalak által egy sor (k) kamrára van fölosztva. Az (i) nyílások célszerűen valamivel nagyobbak, mint a cső fúrata. Mindegyik kamrában egy sorozat lapát van elrendezve, a turbinalapátok módjára; ezen (1) lapátok befelé fordított élei valamivel nagyobb átmérőjű kört képeznek, mint az (i) nyílások, külső éleikkel pedig nem érnek a (g) tok faláig úgy, hogy körülöttük a tok belső fölülete mentén a szabad (m) gyűrűs köz marad. Ha a gázok a cső szájából kiáramlanak, kitágulásukkor az (1) lapátok által az első kamrába tereltetnek, ahol az (m) gyűrűs köz mentén sebes forgó mozgásra kényszerülnek. Mint már előbb leírtuk, a centrifugális erő a gázokat a kamra falához szorítja, míg végre a súrlódás folytán sebességük csökken annyira, hogy expanziójuk a centrifugális erőt legyőzi, mikor is a gázok a kamrából kiáramlanak s a legközelebbi kamrába áramolhatnak, ahol újból forgó mozgásra kényszeríttetnek, melynek sebessége azonban természetesen már jóval kisebb lesz, mint az első kamrában bírt sebességük. Ily módon a gázok nyomása fokozatosan csökken mindaddig, míg végül a szerkezet végén elrendezett axiális nyíláson keresztül oly alacsony nyomással távoznak, hogy hangot alig, vagy egyáltalán nem adnak. Azáltal, hogy a gázok a kamrákból való kiáramlásukkor a beáramlásuk irányával ellentétes irányban kénytelenek mozogni s ezáltal a kamrákon végighaladva, úgyszól-