45915. lajstromszámú szabadalom • Szelepes palackzár

- 2 (3) palack nyakrészében alkalmazott csavarmenetekkel kapcsolódik. Az (1) részt kívül a (4) dugóval látjuk el az (5) tömítőgyűrű fölvétele céljából. E gyűrű a levegőnek vagy folyadéknak a dugasz és a palack között való kilépését gátolja. Az (1) dugaszrész fölső részében a (6) kamrát képezzük ki, amelyhez a (7)nél négyszögkeresztmetszetben kiképezett keskenyebb (8) furat csatlakozik. A (7, 8) furat a (10) szelepet veszi föl (3., 4. és 5. ábra), melyet célszerűen ugyancsak ebonitból készítünk és amely az említett furatnak megfelelően egy (11) négyszögkeresztmetszetű és (12) hengeres részr szel bír. A (12) rész kiugrásával a (9) vállra fekszik föl és ilykép a szelepnek tsngelyirányú mozgását határolja. Az alsó szelepvégen a (14) körhornyot rendezzük el, amelytől sugárirányú (15) furatok vezetnek a folyadék kivezetésére szolgáló központos (16) furathoz. A (6) kamrába nyúló fölső szelepvégen a (17) zárófejjel való összekapcsolás céljából megfelelő csavarmeneteket rendezünk el (7. ábra). A szelepnek a (7, 8) furatba való behelyezése után előbb a gumiból vagy más efféle rugalmas anyagból készült (18) szeleptárcsát illesztjük a (14) körhoronyba, és azután az (1) dugaszrészt csavar óljuk a (21) szifóncsövet tartó (2) dugaszrészbe, mimellett az utóbbi átmérőjének megfelelő szeleptárcsa a (19) fölfekvési fölületre szorosan rányomatik. A szeleptárcsa emellett a (15) furatokat lezárja. A (2) dugaszrészben kiképezett (20) kamra a szelepnek a (13) ütközőfölület által határolt mértékig való lenyomását teszi lehetővé. A (13) ütközőfölületen esetleg egy megfelelő alátétlemezt is elrendezhetünk, mint az a 3. ábrán föl van tüntetve. A találmányi palackzárral fölszerelt palackokat az ismert töltőgépek segélyével tölthetjük meg nyomás alatt álló folyadékkal. A nyomás alatt álló folyadék betöltése után a szelepet fölfelé nyomja úgy, hogy a szeleptárcsa szorosan a (15) furatok végére nyomódik, és így a palack tartalmát szorosan lezárja. A palackzár nyitása a (22) kifolyatócsővel ellátott (17) zárófejnek a szelep fölső végére való csavarolása és a zárófejre kifejtett nyomás által történik, mire ugyanis a szeleptárcsa lenyomása és az ilykép előidézett deformálódása következtében a (15) furatok a 9. ábrán látható módon szabaddá tétetnek, és a folyadék kiléphet. A (23) tömítőgyűrű a folyadéknak a (6) kamrába való jutását meggátolja. A 10. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a palacknyakba való csavarolás céljából külső fölületén megfelelő csavarmenetekkel ellátott (1) dugaszrészt lefelé csavarmenetes csőtoldalék alakjában meghosszabbítjuk, amelybe a megfelelően rövidebb (2) részt csavaroljuk. Hogy ezen kiviteli alaknál a zár egyes részeit egymással egyesíthessük, a (10) szeleptestet két részből állítjuk össze, melyeket egymással (24, 25)rél összecsavarolunk. A 11., 12. és 13. ábrán föltüntetett harmadik kiviteli alaknál az (1) dugaszrész alul a palacknyakba való csavarolás céljából csavarmenetekkel bír és egyúttal a (21) szifóncsövet is tartja. A (6) és a (20) kamrák között egy dugaszrészt még egy csavarmenetes furattal is ellátjuk, melynek átmérőjét a két kamra átmérőjének középarányosával vesszük egyenlőnek úgy, hogy a (18) szeleptárcsa számára egy (26) fölfekvési fölület áll elő. A szeleptárcsát a becsavaró landó második dugaszrész vagy pedig egy (27) gyűrű fogja le. E gyűrű a 13. ábrán van föltüntetve, és a rajta elrendezett (28) lyukak a becsavaroláshoz használt csavarkulcs számára valók. A (27) gyűrű alsó (29) karimája vezetékként szolgál a (12) szeleprész számára, míg a fölső gyűrűrész és a szelep (11) négyszögkeresztmetszetű része között egy csekély köz marad fönn. A szelep körkeresztmetszetű (12) részén továbbá a (31) gumigyűrű fölvételére egy körhornyot esztergálunk, amely a (9) ütközőfölületre támaszkodva, nyitott szelepnél a (26, 30) kamrákat egymástól szorosan elzárja. Különben a szelep az előbbiekben leírtakhoz teljesen hasonló. A (6) kamrát a 11. ábrán látható módon