45882. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szalmasajtóknál és hasonlóknál a sajtolt báloknak önműködő körülkötésére

galmas (6) vezeték van alkalmazva. Ezen­kívül a kötőanyag hurkának elvágására még egy ékalakú (7) kés is van alkalmazva. Az önműködő kötőberendezés magában véve ismert (8) fogója közvetlenül a sajtoló csa­torna fölött, a kötendő lánc közelében van elrendezve. A (8) fogó működtetése ismert módon történik, erre az önműködő kötőbe­rendezés (9) fogaskereke szolgál, mely la­zán van a forgó (10) tengelyre fölhúzva. A (9) fogaskerék és a (10) tengely idősza­kos kapcsolására egy kötés szolgál, úgy, hogy a (8) fogó megfelelően elfordul. A kötéssel (11) elreteszelő emelő van kapcsolva, melynek szabad vége egy két­karú, lenghetően fölfüggesztett (12) eme­lőre fekszik, ez utóbbi pedig alsó végével a kötőanyag pályájába nyúlik és így ezál­tal eltolható. A rágós (13) ütköző az ön­működő kötőberendezés fogaskerekét sza­bályozza, amennyiben ennek minden fordu­lata után a (14) ütköző mögé fekszik és így a fogaskerék visszafelé való forgását meggátolja. Eme leírt berendezés működési módja a következő: A (3) tű a kötőanyagot a kellő pillanat­ban hurok alakjában a sajtoló téren húzza át, mi a bálok leválasztását idézi elő; most már a dugattyú az utolsó (I) bálhoz friss szalmát szőrit és így a sajtolótérben levő bálokat előre tolja. Minthogy a sajtolótér keresztmetszete fokozatosan kisebbedik, a sajtoló nyomás a sajtolótér végén a legnagyobb. A kötő­anyagból alakított hurkot az előremozgó bálok a (2) falon tovább húzzák és így a (4) és (5) rugókhoz, illetve a (6) vezetékhez vezetik. A (4) és (5) rugók a hurkot tart­ják, míg a (6) vezeték (2. és 3. ábra) a hu­rok egyik részét eltávolítja a (2) faltól, még pedig azért, mert a szétvágott hurok egyik része a másik bál körülkötésére szol­gál. A hurok szétvágását a (7) kés végzi, mely fölött a hurok elhaladnak. Közvet­lenül a hurok szétvágása után a kötőanyag a (12) emelőbe ütközik és ezt kissé elmoz­dítja, minek következtében a (11) elreteszelő emelő kikapcsolódik és a kötőberendezés hajtó fogaskereke a (10) tengellyel kapcso­lódik. Most már ismert módon a (8) kötő­fogó indul működésnek, mely a körülkö­tendő bál kötőanyagának a két (4) és (5) rúgó által tartott végét elérheti (3. ábra) és ezeket összecsomózhatja. A huroknek a (6) vezeték által a (2) faltól eltávolított vége a a következő bál részére a vezetékben, il­letve az (5) szorító rúgó alatt marad és azt a kötőfogó csakis a következő bál kö­rülkötésénél érheti el. Ez a leírt folyamat minden bálnál ismét­lődik, még pedig, mint azt említettük, min­dig olyankor, mikor a sajtóban levő bál a legnagyobb nyomás alatt áll. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés szaimasajtóknál és hasonlók­nál a sajtolt bálok önműködő körülkö­tésére, azáltal jellemezve, hogy az ön­működő kötőberendezés a legnagyobb mértékben összesajtolt bál közelében van elrendezve, a kötőanyagnak a kötőberen­dezéshez való hozzávezetése pedig a sajtoló csatornán át, előnyösen a bálok mozgásának hatása alatt történik. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy foga­natosítási alakja, jellemezve a sajtón fölerősített, szabadon kinyúló, a kötő­anyagot bevezető tűtől az önműködő kötőberendezéshez nyúló fal által, mely­nek két oldalt szorító rúgói és ezek ál­tal képezett csatornái vannak és mely a kötőanyag hurkát fölfogja és a szorító­rugókhoz, illetve az önműködő kötőbe­rendezéshez vezetik, minek következté­ben a sajtolócsatornába bevezetett kötő­anyag az általa leválasztott bállal együtt tovább mozog és csakis akkor jut az önműködő kötőberendezéshez, mikor a bál a legnagyobb sajtoló nyomás alá került. 3. Az 1. alatt védett berendezés egy foga­natosítási alakja, jellemezve lenghetően fölfüggesztett, az önműködő kötőberen­dezés kötésének bekapcsolására szolgáló emelőkar által, mely akként van fölfüg-

Next

/
Thumbnails
Contents