45881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzótestek előállítására

Megjelent 1909. évi julius hó 24-én. MAGY. KIR. SZABADALMI IBEr HIVATAL SZABADALMILEIRAS 45881. szám. Víl/h. OSZTÁLY. Eljárás elektromos izzótestek előállítására. DR

PHIL. KUZEL HANS MAGÁNZÓ BÉCS/M

BADENBEN. Fótszabadalom a 44133. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1906 március hó 22-ike. Elsőbbsége 19Ú4 december h6 31-ike. A jelen találmány tárgya a 44133. sz. törzsszabadalomban védett, elektromos lámpák számára való izzótesteknek nehezen olvadó, kolloidos állapotban levő fémekből való előállítására szolgáló eljárásnak a következő irányban való kiképzése: További kísérletekből ugyanis kitűnt, hogy a bor és szilícium metalloidok, valamint ezeknek nitrogénvegyületei éppen úgy alkalmasak a törzsszabadalomban védett eljárás szerint izzótestek előállítására, minta törzsszabadalomban fölsorolt fémek. Hasonlóképpen, mint a törzsszabadalomban, lehet a bór- és sziliciummetalloidokat kolloidos állapotban mindegyiket külön magában, vagy a kettőt egymással keverve, vagy pedig az egyiket vagy mind a kettőt a törzsszabadalom 1. igénypontjában megnevezett fémek egyikével vagy azok többjével keverve és adott esetben, a törzsszabadalomhoz hasonlóan a poralakú metalloidoknak vagy a törzsszabadalom 1. igénypontja poralakú fémeinek hozzáadásával alkalmazni, miáltal végső fázisban nagyobb ellentállású izzótestek keletkeznek. Hasonlóképpen lehet ezen metalloidok nitrogénvegyületeit, pl. bórnitrogént és sziliciumnitrogént kolloidos vagy igen finoman elosztott állapotban, úgymint a törzsszabadalomban, a plasztikus masszákhoz keverni, miáltal végső fázis gyanánt szintén kémiailag és fizikailag teljesen homogén izzótestek keletkeznek. Emellett a törzsszabadalom szerinti eljárást változatlanul föntartjuk. Nevezetesen nem alkalmazunk semmiféle kötőszert. Ezáltal elkerüljük a karbidek keletkezését, melyek adott esetben izzó hőnél az alkalmazott nitrogénvegyületekkel nitrogén fejlődése mellett reagálnak, miáltal az elektromoslámpák izzótestének ellentállása állandóan csökken ós a kezdetben evakuált izzókörtében lassanként nyomás keletkezik. Az olyan izzótestek előállításánál, melyek több kolloidból, vagy kolloidokból és porokból vannak készítve, célszerűen úgy járunk el, hogy a kolloidokat, pl. az oldott folyós kolloidostestet (sol) előbb elegyítjük, illetve a porokat az oldott sol-ékban egyenletesen szuszpendáljuk és azután a kolloidot párolgás útján besürítjük és melegítéssel zselatiuáljuk, vagy elektrolitek segélyével együttesen lecsapjuk, miáltal az alkatrészek benső keverése biztosíttatik. Egy célszerű foganatosítási módja azon izzítási eljárásnak, mely szerint úgy a törzs-