45862. lajstromszámú szabadalom • Vetülékillesztő páratlan számú zsinórzathoz

— 3 — (C) szánnal, mint ez a Northrop-szövőszékeknél szokásos, hanem egy rendesen működésen kívül tartott (H) kapcsoló közvetítésével, mely a (C) szára van szerelve és ezen függetlenül előre és hátra mozgatható. Ennek folytán elegendő, ha csak a kapcsoló szerkezetét és működését írjuk le, amennjiben az elért eredmény tekintetében csak ez bír jelentőséggel. A (H) kapcsoló a (C) szánhoz képest három különböző helj'zetbe hozható, mely helyzetek közül a két szélsőben (5. és 6. ábra) a (C) karral nem működik össze. Ha ellenben a kapcsoló harmadik, vagy középső helyzetét (7. ábra) foglalja el, akkor a (G) karral összeműködik, azon célból, hogy á (C) szánnak a vetülékkalapács hatása alatt való legközelebbi előremozgásánál a vetülék kicseréltessék. A (H) kapcsoló egyik oldala egy lefelé álló (b) ütközővel van ellátva, mely a kapcsoló két szélső helyzetében a (C) kar megfelelő vége fölött áll. Ha ellenben a kapcsoló középhelyzetben áll, akkor a (b) ütköző a (G) kar mögé leesik úgy, hogy az ütköző a (C) szán előremozgásánál a (G) karba ütközik. A (C) szán (c, d, e) bevágások sorozatával van" ellátva, melyekkel a kapcsoló (f, f) toldatai kapcsolódnak, miáltal a kapcsoló részére a föntemlített három különböző helyzet biztosíttatik. Az (f, f) toldatok rendesen a külső (c) bevágásokban foglalnak helyet, mely helyzetben a lefelé álló (g) válla hátul, a (h) ütköző síkjában áll, mely a helytálló (D) vezetéken van kiképezve. Egyidejűleg a kapcsoló lefelé álló (i, i) talpai a (C) szán (j, j) oldaltoldataira fekszenek. A 7. ábrán a (h) ütköző el van távolítva, hogy a (j) toldatok egyike világosan föltüntethető legyen. Ha már most az (A) villa vetülékhiányt tapint, akkor a villát a vetülékkalapács (k) kampója megfogja és a (C) szán meghatározott darabon előre mozgattatik. A (H) kapcsoló nem mozog a szán egész útján a szánnal, amennyiben (g) válla a (k) ütközőbe ütközik, miáltal a kapcsoló megállíttatik. Amikor a (C) szán előremozgását befejezte, akkor a (e) bevágásai a kapcsoló (f) toldatai elé kerülnek és a közbenső (d) kivágások jutnak az (f) toldatok alá. Egyidejűleg a (C) szán (j) toldatai a kapcsoló (i) talpai elé mozognak, mire a kapcsoló ferde helyzetet foglal el. Ha a (C) szánt az (a) rúgó ismét hátranyomja, akkor a szán a kapcsolót magával viszi, mire a kapcsoló a 6. ábrán föltüntetett közép-vagy ferde helyzetet foglalja el. Amikor az (A) villa (a 3. bevetés után, 1. ábra) újból vetülékhiányt tapint, akkor a villával a (c) szán újból előremozog, azonban a kapcsoló nem mozog a szán egész útján a szánnal, minthogy az (i) talpaknak a (j) toldatokról való lecsúszása és a kapcsolónak ennek következtében bekövetkező ferde helyzete mellett a kapcsolónak egy másik (1) válla került a helytálló (h) ütköző síkjába. Ennekfolytán az (f) kapcsolótoldatok most a mély hátsó (e) szánkivágásokba esnek. Ha ezután a szánt az (a) rúgó ismét hátramozgatja, akkor a szán a kapcsolót magával viszi és a kapcsoló mellső vége legalsó helyzetébe esik, melyben a (b) ütköző az (f) tengely (G) karjának fölső szabad vége síkjában, azonban a kar ezen vége mögött fekszik (7. és 8. ábra). Amikor a vetülékhiány (az 5. bevetés útán 1. ábra) harmadszor jeleztetik és a (C) szánt a vetülékkalapács újból előre viszi, akkor a kapcsoló is teljesen előre vittetik úgy, hogy a kapcsoló (m, m) oldalkarjai most éppen a (C) szán (u, n) toldatai előtt állnak. Ezen előremozgás közben a kapcsoló (b) ütközője a (G) karba ütközik, miáltal a csévekicserélőszerkezet működésbe hozatik. A részek működésének időtartama akképen van választva, hogy a esévekicserélés akkor megy végbe, amikor a vetélő az 1. ábra szerinti 6. bevetés után a szövőszéknek a csévekicserélőszerkezet felőli oldalára került. A kapcsoló ezután a (C) szánnal együtt hátramozog. Azonban a vetülékkalapács legközelebbi előremozgásánál [mely a szánra nem fejt ki hatást, minthogy az (A) villa az új fonalat tapintja] a vetülékkalapács a kapcsoló hátsó végébe ütközik és a kapcsolót rendes nem működő, mellső hely-