45861. lajstromszámú szabadalom • Vetülékillesztő tetszés szerinti számú zsinórzathoz

— 3 — jesen, részben pontozoltan rajzolt vonal mutatja. Ebben az esetben a jobboldali (A) villa érzi meg a vetülékhiányt. A vetülékhiány megérzésével egyidejűleg a zsinórzatok rendes útjokat végzik, miközben a (4) zsinórzat fölemelkedik és az (1) zsinórzat leesik. Ezután az üres vetélő a «bevetés (2)»-nek megfelelően jobbról-balra halad, azonban, mint azt a pontozott vonal jelzi nem helyeztetik fonal -a vetülékszádba úgy, hogy a vetélő üres bevetést végez. A zsinórzatok most ismét átváltódnak, azonban ebben az esetben nem a rendes sorrendben, mert most a helyett, hogy az (1) zsinórzat fölemelkednék és a (2) zsinórzat leesnék, a (4) zsinórzat esik le és az (1) zánórzat emelkedik. Az üres vetélő most a (3) bevetést (a rajzon «bevetés (3)» végzi, mely szintén üres bevetést képez, mint azc a pontozott vonal ^jelzi ; ez a bevetés balról-jobbra, tehát a szövőszék csévekicseréiő oldala felé halad. A vetélő most új vetüléket kap. Azonban egyidejűleg a (4) zsinórzat fölemelkedésekor a többi zsinórzatok közül egyik sem esik le úgy, hogy szád nem képeztetik, azaz a szádképzés megakasztatik. Ha ezután a vetélő a «bevetés (4)» értelmében jobbról-balra mozog, akkor nem helyez be fonalat, mert ennek fölvételére nem képeztetett szád,-, azonban az új fonal a vetélőből kihuzatik, csakhozy teljesen az összes láncfonalak alatt halad át. Ez a bevetés tehát megkülönböztetésül az «üres» bevetéstől «holt» bevetésnek tekinthető és a 21. ábrán teljes vonallal van jelölve. Most a (4) zsinórzat leesik úgy, hogy a «bevetés (5)» eszközlésénél a szádképzés ugyanaz, mint a «bevetés (l)»-nél volt. A vetélő az (5) bevetésnél helyezi be az új vetülékből először a fonalat, mimellett a vetélő ugyanazon irányban, azaz balról-jobbra halad, mint amelyben a vetülékhiány megérzésénél haladt. Eiinekf oly tán tehát az első új bevetés a helyes szádba és a kellő irányban helyeztetik be úgy, hogy ez a szád egy esetben sem lehet üres, habár (mint azt a föltüntetett példa mutatja) egy részleges bevetést és egy teljes bevetést tartalmaz is. A 21. ábrából kitűnik, hogy a vetülékhiány megérzésének és a csévekicserélésnek folyamata alatt a (4) zsinórzat mindegyik bevetésnél föl vagy lemozog, valamint hogy a következő (1) zsinórzat is le-és fölmozog, míg a többi zsinórzatok nem mozognak; látható továbbá, hogy két üres bevetést kapunk, melyeket a két (A és B) villa megérez. A működésnek ez a módja tehát megkívánja, hogy 1. a szádképzésnek a rendes sorrendben való létesítése megakadályoztassék; 2. a szövést jellemző zsinórzat (vagy zsinórzatok) a villaműködés és a kicserélés alatt működésben tartassék, ami az «átváltás» helyett „ismétlés"-t von maga után; 3. a szádképzés meggátoltassék; 4. a cséve kicseréltessék és 5. a két villa a két holt bevetés közben hatástalanná tétessék. Tegyük most már föl, hogy a vetülékhiány megérzése egy jobbról balra haladó bevetésére következik, mint azt a 2. ábra mutatja és hogy emellett a szövést jellemző (1) zsinórzat esik le, míg a másik három zsinórzat fölemelt helyzetben van. Amikor a vetélő ezt a bevetést («bevetés 1») végzi, a vetülék kifogy, mimellett tegyük föl, hogy a bevetés részleges, mint azt a részben teljesen, részben pontozottan rajzolt vonal jelzi. E bevetés folytán a baloldali (B) villa a vetülékhiányt megérzi és a zsinórzatok rendes sorrendben mozognak, azaz (1) zsinórzat emelkedik és a (2) zsinórzat leesik. Az üres vetélő ezután a «bevetés 2»-nek megfelelő utat teszi meg, azaz jobbra a kicserélőoldalra mozog, mimellett a bevetés üres, mint azt a pontozott vonal jelzi. E bevetés végén a vetélő új vetüléket kap. A zsinórzatok szintén mozgást végeznek, azonban nem a rendes sorrendnek megfelelően, amennyiben a (2) zsinórzat emelkedik, azonban ismét az (1) zsinórzat esik le és nem a 3 zsinórzat, mint a rendes működésnél. Ennekfolytán a „bevetés 3" részére ugyanazon vetülékszád nyittatik mint amelyik a «bevetés 1» közben nyitva volt, mint ezt a vázlat mutatja úgy, hogy a vetélő az új vetülék fonalát először ugyanazon vetülék