45861. lajstromszámú szabadalom • Vetülékillesztő tetszés szerinti számú zsinórzathoz

mit sem változtat az, hogy hány zsinórzat alkalmaztatik. Ugyanez a berendezés oly szövőszékekhez is alkalmazható, melyeknél egyidejűleg zsinórzatcsoportok mozgattatnak. Ha ötnél sokkal több zsinórzat alkalmaztatik és egyidejűleg csak egy zsinórzat váltatik át, akkor az (L) karokon változtatást kell eszközölni azon célból, hogy (p) talpaik az illető kiválasztó vezetőtárcsáknak a középponttól távolabb és közelebb fekvő részeivel kellően összeműködjenek; a berendezés többi része azonban nem tesz változtatást szükségess *'\ A zs jórzatok oly módon is lehetnek elrendezve, hogy az (P) működtetőelemmel aképen kapcsoltatnak, miszerint a holt bevetésnél a vetélő az összes láncfonalak fölött és nem ezek alatt halad át. .Azonban célszerűbb, ha a vetélő a holtbevetésnél a láncfonalak alatt halad át, mert ezáltal elkerüljük a vetélő kilökésének lehetőségét. A különbzéki vetülékszádszabályozó és a fonalvágó oly szövőszékekhez is alkalmazható, melyeknél a működési mód a fönt leírttól eltér. így pl. a vetülékszádszabályozó oly szövőszékhez is alkalmazható, melynél a vetélő egy időben sem halad tova az összes láncfonalak alatt vagy fölött vagy pedig oly szövőszéknél is, melynél a szabályozónak csak késleitetőműködése hasznosíttatik. Az a körülmény, hogy a vetülékszádszabályozó és a vele összekötött berendezések különböző számú zsinórzatokhoz és ezeknek különböző sorrendjéhez is alkalmazható, a találmány tárgyának egy jellemző sajátságát képezi. Magától értetődik, hogy a vetülékillesztőberendezés más fonalvágókkal kapcsolatba is használható és megfordítva. Ahelyett, hogy a vetülékhiány tapintása előtt utoljára működésbe hozott zsinórzat (21. ábra, (4) zsinórzat) reciprokálása folytatódnék, e zsinórzat (L) karja (a hozzája tartozó [p] talp helyzetének változtatása által) aképen is elrendezhető, hogy a zsinórzat az (M) emeltyű által az (1) zsinórzattal egyidejűleg kikapcsoltatik, atni azt eredményezi, hogy a szádképzés a (4) zsinórzat alsó helyzete mellett megszakíttatik. Ebben az esetben az új vetülék a (4) bevetésnél helyeztetik be és pedig a kellő vétülékszádba. Azonban ebben az esetben a vetélő nem mozog abban az irányban, mint amelyben az előző vetülék utolsó tökéletlen bevetésénél mozgott. A vetülékiliesztés azonban ennek dacára is létrejön. Ez az elrendezés a szabályozó vezetékeiben szintén eltérést kíván. A fönt leírt szerkezetnél mindegyik vetülékvilla egymástól teljesen függetlenül ellenőrzi a csévekicserélést. Bármelyik villa érzi meg először a vetülékhiányt, az a berendezés hozatik működésbe, mely a csévekicserélést és a szádképzést szabályozza, függetlenül attól, hogj' ezután a másik villa miképen működik. A másik villa a vetülékhiányt egy üres bevetésnél érezheti meg vagy a vetülékhiányt nem is kell megéreznie, ami a csévekicserélőszerkezet működését nem befolyásolja, mert ez a másik villa működésétől függetlenül végzi föladatát. Hasonlóképen, ha az egyik villa a vetülékhiányt megérezte és a csévekicserélőszerkezetet ellenőrző berendezést működésbe hozta, akkor a bevezetett működéseken mit sem változtat, ha ez a villa az új vetüléknek a vetélőbe való behelyezését megelőző egy vagy több üres bevetésnél a vetülékhiányt újból megérzi vagy a tapintást elmulasztja. Ezek a körülmények a vetülékillesztéssel bíró szövőszék jellemző sajátságait képezik, mert a vetülékvillák néha elmulasztják a vetülékhiány tapintását és a vetülékkalapács által megfogatnak, amikor még kellő vetülék áll rendelkezésre. Másrészt, ha az önműködő csévekicserélés és a vetülékiliesztés mindkét villa kellő működésétől vagy ugyanazon villának folytonosan megismételt működéseitől függne, akkor az új vetülék első bevetése egy hibás szádba kerülhetne, ami tökéletlen szövést eredményezne. A vetülékillesztőberendezésnek pedig épen az a célja, hogy ezt elkerüljük. A találmány értelmében a szádképzést és a csévekicserélést mindegyik villa a másiktól teljesen függet-