45860. lajstromszámú szabadalom • Tapintós szövőszék közép- és oldalvillákkal

Azonban a szövőszék csak akkor állítható meg, amikor a láda előre lengését befejezte és a szövettől ismét visszamozgott. Ez azt eredményezi, hogy az utolsó vetii-1 ékbe vetés (mely tökéletlen lehet) a szövethez erősen odaszoríttatik és a láncfolak mögötte kereszteződnek. Az önműködő csévekicseréléssel biró szövőszékeknél továbbá rendesen láncfonalőrzőket szoktak alkalmazni úgy, hogy ha egy láncfonal elszakad, akkor a szövőszék önműködően megállíttatik. Ennek folytán a munkás, amikor a szövőszék megállítását észreveszi, nem tudja azonnal megállapítani, hogy a megállítás egy láncfonal elszakadása folytán vagy a vetülék elszakadása következr tében történt-e és először meg kell állapítania, hogy mi okozta, a megállítást. A megállítás okának megállapítása után a munkásnak minden esetben a szövőszéket visszaforgatnia vagy a zsinórzatokat mozgatnia kell, hogy a hiányos bevetést befogadó vetülékszád nyittassák, mire a munkásnak a hiányos bevetést el kell távolítania, ami időt kiván, minthogy az szoros helyzetben van. Nem eléggé • járatos munkások ezt nem tudják kellően végezni, miáltal a szövet hibás marad. Ha a láda jelzővége és a szomszédos .szövetvég között oldalvilla van elrendezve, akkor a vetülékfonal elszakadása csak akkor jeleztetik, amikor a vetélő a megfelelő vetélőládában foglal helyet, ellenben a fonalszakadás nem jeleztetik, ha a vetélő a csévekicserélőszerkezet felőli végén lévő vetélőszekrényben van. Ennek folytán a vetülékfonal elszakadásának jelzése és a szövőszék megállítása egy bevetéssel késleltetik, ami a munkásnak nehézségeket ckoz és a munkástól figyelmet kiván. Azok a hátrányok, melyek az oldalvillár nak a tapintós szövőszékben a szövőszék jelzővégén való alkalmazásából származnak, jelen találmány által gyakorlati módon kiküszöböltetnek, amennyiben a találmány értelmében egy, a láncfonalak között mű-. kÖdő középvilla van elrendezve és ezziel kapcsolatban oly összeműködő szerkezetek alkalmaztatnak, hogy a szövőszék megál— 0 -líttatik, mielőtt a láda teljesen előreleng és a hiányos bevetést :a szövetben helyére viszi. Az (I) középvilla részletei a 6. és 7. ábrán vannak föltűn tetve. A középvilla vékony hajlékony (37) fémbádogok sorozatából áll, melyek mellső vége egy (38) agy hasítékaiba vannak sülyesztve és ezekben (39) fejescsavarok által vannak rögzítve. Az agy egy (40) tengelyre van erősítve, mely a (41) tartóban van ágyazva. A tartó a (B) láda mellső oldalán körülbelül középen van megerősítve úgy, hogy a középvilla a láncfona'ak között működik. A láda mozgásának nagyobb része alatt a középe villa a 7. ábrán föltüntetett fölemelt helyzetet foglalja, el, mely helyzetben a középvilla bádoglemezei kellő távolságban ál'nak a láda. fölső fölülete vagy pályája fölött, hogy a vetélőnek a vetülékszádon való akadálytalan áthaladását megengedjék. A láda mozgásának megfelelő, periódusában a k> zépvilla saját tengelyén a láncfonalak között lef elé leng és (ha nem. talál veiüléket útjában) akkor a vetiilékszád alsó síkja alá leng. A láda (42) hasítékkal van ellátva, hogy a középvilla ezen lefelé való lengését megengedje. A f öltüntetett középvilla lefelé való mozgása a villa önsúlyából származik, míg a villa fölemelését a vele összeműködő szerkezetek 'eszközlik. A kö.zépvilla (40) tengelyére a (43) forgattyúcsap van fölerősítve, mellyél a (44) rúd fölső vége csuklós kapcsolatban áll. A (44) rúd alsó vége egy (45) forgattyúkarral van csuklósan összekötve, mely a (J) lengő tengelyen van elrendezve. A (J) tengely a láda alatt vízszintesen a láda 'jelzővége felé terjed (1. és 3. ábra) és a láda által tartott alkalmas csapágyakban van ágyazva. A. (J) tengely külső vége a (46) forgattyúkarral (6. é.3 9. ábra) van ellátva, mely egy vízszintesen terjedő (K) ütközőt tart. Aköizépvilla és az ezzel összekötött fönt említett részek súlya olyan, hogy a középvilla az önsúly által lefelé lengettetik. A villa fölemelését egy fölékelt (L) vezetőfölület r létesíti, melynek fölülete fölé a (K) ütköző nyúlik, mint ezt. a 6. és 8. ábra mu-