45826. lajstromszámú szabadalom • Sajtó szálas vagy szemcsés növényi anyagoknak alakjukat megtartó testekké való sajtolására
- 6 tartott sajtolt testekkel együttesen, végül | pályájuknak alsó végére jutnak, mely az (56) alapzatban levő (71) kivezetőnyílás fölött fekszik (1. 2. és 4. ábra). Ezen helyen a formalemezek önműködően billentetnek, azon célból, hogy a csavarmenetekkel kapcsolaton kívül kerüljenek és a sajtolt darabok eltávolítása céljából leeshessenek. E célra a rekeszeskerék alsó (55) koszorúja széles peremmel van ellátva, melybe a hullámos (72) horony van bevágva. A sajtóköpeny külső (58) hengerén alkalmazott csavarmenetek alsó (73) vége egy különálló darabot képez és a (74) lemezen van elrendezve, mely a külső henger egy kivágásában forgathatóan van ágyazva és (75) bütyökkel van ellátva, mely a hullámos (72) horonyba kapaszkodik. A rekeszes keréknek egy rekesszélességgel való forgásánál a (75) bütyök kifelé mozgattatik ; ennekfolytán a (74-) lemez a (73) csavarmenetvégdarabbal együtt és a sajtolt testet alúl befödő formalemeznek a csavarmenetvégdarabra föltolt végével lefelé forgattatik, miáltal a formalemez a fölső oldalához tapadó, a rekeszfalak között még tovább fogva maradó sajtolt testtől elválik és ez a formalemez lefelé billen. A formalemez ezáltal a belső hengertől is szabaddá tétetik, az alapzat ferde fölületére esik és a (71) kivezetőnyíláson át kicsúszik. Mielőtt a rekeszes keréknek egy rekeszszélességgel való forgása befejeztetett, a (72) horony a (75) bütyköt és így a (74) lemezt is, valamint a (73) csavarmenetvégdarabot eredeti helyzetébe visszaviszi azon célból, hogy a csavarmenetvégdarab a következő formalemez részére vezeték gyanánt szolgálhasson. A rekeszes kerék egy fordulata után a most már alúl szabad és csak a következő forraalemez alsó föíületéhez tapadó sajtolt test ezzel a formalemezzel együtt a (74) lemez terjedelmébe kerül és ennek lefelé való forgatása által billentetik, minthogy ez a formalemez a belső hengertől szabaddá tétetik és a kivezetőnyíláson át kicsúszik. A rekeszes kerék hajtása a (76) csavar 1. és 2. ábra) segélyével szakaszosan történik. A (76) csavar a fölső (54) koszorút körülzáró gyűrűdarabon van ágyazva és ezen koszorú (77) fogazásába kapaszkodik. A csavart a (78. 79) kúpfogaskerekek segélyével a (80) tengely hajtja, mely mozgását a (81, 82) homlokkerekek segélyével a (83) főtengelyről kapja. A rekeszes kerék fokozatos mozgásának létesítésére a (81) homlokkerék egy bütykös kapcsolással (2. és 21. ábra) van ellátva, melyet ezen homlokkerék koszorújának belső oldalán alkalmazott (84) fog működtet. A (80) tengelyre fölékelt (85) tárcsába, melynek meghosszabbítóit agyára a (81) homlokkerék lazán van fölhelyezve, a (86) csap van forgathatóan bedugva, melyen a (87) bütyök, valamint egy, a (84) fog pályájába nyúló (88) toldat van megerősítve. Ezen részeket a csap köré tekercselt, egyrészt a (89) pecekhez támaszkodó, másrészt a (86) csapon megerősített (90) rúgó állandóan kifelé nyomja. A másik (82) homlokkereken egy, a (87) bütyök pályájába nyúló (91) ütközőpofa van megerősítve. A főtengely forgása közben a (82) homlokkerék a vele kapcsolatban álló (81) komiokkereket mindaddig üresen viszi magával, míg utóbbinak (84) foga a bütykös kapcsolás (88) toldatába ütközik, miáltal a (85) tárcsa és ennek következtében a (80) tengely forgásba lép, úgy, hogy az (54) rekeszeskerék is forgást kap. Ha már most a tárcsa forgásánál a (87) bütyök a (82) homlokkereken elrendezett (91) ütközőpofa hatága alá kerül, akkor a bütyköt az ütközőpofa befelé nyomja és ezáltal a (88) toldat a (84) fog pályájából kiforgattatik, mimellett a (90) rúgó megfeszül. A (81) homlokkerék forgását folytatja, minthogy azonban a (88) toldat a (84) fog mentén csúszhatik, ennekfolytán a (85) tárcsa és így a (80) tengely is nyugalomban marad úgy, hogy az (54) rekeszes kerek forgásában szünet áll be, mely addig tart, míg a (90) rúgó hatása folytán kifelé nyomott (88) toldat ismét a (81) fog elé kerül és a fog a toldatot ismét magával viszi (2. és 21 ábra). Az ezen fokozatos forgás közben az (57. 58) hengerek csavarmenetszerű vezetékei