45822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére
sal van ellátva, melyek közül a (67, 68) rugók (3. ábra) az egyik, a (69, 70) rugók (4. ábra) pedig a másik párt alkotják. Ezen négy, az elektromosságot vezető anyagból készült kontaktus egymástól el van szigetelve és akként elrendezve, hogy az egy párt alkotó rugók között lévő hézagot a (71) csap (3. ábra) körül elforgatható (63) karra erősített (66) férnnyelv hidalja át. A 4. ábrában, mely az átkapcsolót fölülnézetben láttatja, a (66) nyelv középállásában van Kitüntetve, melyben az a kontaktusok egyikével sem zárja az áramkört; a (63) karnak bármely irányban való csekély elforgása is azonban az áramkörnek vagy a (67, vagy a (69, 70) kontaktusok közötti zárását vonja maga után, miáltal, ha ismert szerkezeti elektrikus gyújtókészülék alkalmaztatik, a két gyújtótekercsek közül az egyik vagy a másik primértekercs gerjesztetik. Némely esetben célszerűnek mutatkozik abban a kamrában, melyben a már komprimált rugalmas párna éppen kiterjedt, a szívószelep kinyílását meggátolni anélkül, hogy egy, a folyadékot bebocsátó (32) szelep segélyével működtetett vezérlő szerkezetet alkalmaznánk. Ily esetben bizonyos előnyök származnak abból a körülményből, hogy mikor az egyik kamrában a rugalmas párna kiterjed, a másik kamrában a visszaáramló és az égési keveréket komprimáló folyadékoszlop hatása folytán már megfelelő nyomás uralkodik. Ily esetben az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alakot alkalmazzuk, ahol is a kamrák fölső részét lefödő (72) tokokban két, kettős (73, 74) dugattyús szelep van elrendezve, melyeket az ábra fölső állásukban láttat. Az ezen szelepeknek rúdjaira erősített (75, 76) peckek a (84, 83) kilincsekhez csuklósan kapcsolt (81, 82) rudakkal csuklósan összekötött és a (79, 80) csapok körül elforgatható (77, 78) szögemeltyűknek villás végeivel kapcsolódnak. Ezen elmozgó elemeknek súlya akként van kiegyenlítve, hogy mihelyt az (1, 2) kamrákban uralkodó nyomás a légköri nyomáson csak kevéssel is túlmegy, a (73> 74) szelepek a föltüntetett állásba jutnak; mihelyt azonban az egyes kamrákban a nyomás a légköri nyomásra csökken, a (73, 74) szelepek alsó ülésükre esnek le, amikor is a (77, 78) szögemeltyűk a (81, 82) rudakkal egyetemben elmozgattat/ván, a (84, 83) kilincsek elhagyják a szívószelepek rúdjaira erősített (22, 21) gyűrűket. Világos tehát, hogy mikor a (2) kamrában uralkodó nyomás túlmegy azon a nyomáson, melynél a (74) szelep fölső állásába jut, az (1) kamrához tartozó (5) szelep (2. ábra) nem nyílhat ki, minek következtében az (5) szelep útján csakis a (2) kamrában végbemenő munkaperiodus végén tódulhat be friss égési keverék hasonlóképpen a (2) kamrához tartozó (6) szívószelepet az (1) kamrához tartozó (73) dugattyús szelep vezérli. Az (5) ábrában föltüntetett szelepvezérlő szerkezetnek elemeit a fönt részletezett vezérlő szerkezetekkel akként kombinálhatjuk, hogy az előbbiekkel az utóbbiaknak azon elemeit helyettesítjük, melyek annak megakadályozására szolgálnak, hogy a keveréket bebocsátó szelepek a körfolyamnak más részén is kinyíljanak, mint mikor a szívószelepek valamelyikére gyakorolt szívó hatás az égési kamrákban foglalt folyadéknak alacsony nyomásával kapcsolatban lép föl. A 7. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a jelen találmány tárgya oly ismert szelepvezérlő szerkezettel van kombinálva, melynél a szívó- és kipufiogási szelepek kölcsönösen vezérlik egymást, azzal a különbséggel, hogy itt a (85, 86) kilincsek a (93) rúd segélyével előnyösen össze vannak kapcsolva. Ezen kilincsek az (5—6) szívószelepek rúdjaira erősített (21,22) gyűrűkkel működnek együtt. A gép indítása alkalmával arra kell ügyelni, hogy a kilincsek megfelelő állásban legyenek azon kamra tekintetében, melyben az első munkaperiodust akarjuk létrehozni; ily indítás után a gép önműködően dolgozik tovább. Ha a (93) rudat nem alkalmazzuk, akkor az (1) kamrához ' tartozó szívó és kipuffogási szelepet vezérlő szerkezetnek működése a következő : A (5) szívószelep szívó hatás alatt nyí-