45822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

— a — juk a tisztító levegőt az égési termékek | kitolása vagy hígítása céljából, továbbá ' egy, egyrészről az égési kamra és a szívó­cső, másrészről az égési kamra és a nyomó­cső közötti közlekedést váltakozva elzáró szelepet; továbbá lehet a gép bizonyos ré­szeit többszörösen is elrendezni; ezen része­ket többféleképen köthetjük egymáshoz,azon­kívül az égési energiának egy részét az égési keverék komprimálására vagy a szívócső­ben foglalt folyadéknak mozgásba hozására vagy gyorsítására fordíthatjuk, végül a kamráknak és csöveknek bizonyos részével vagy összességével kapcsolatban légüstöket rendezhetünk el. A légüstöket ismert módon elrendezve és kombinálva, többféle célból alkalmazhatjuk; így pl. azért, hogy, hogy a körfolyam periodicitását megváltoztassuk, hogy a fo­lyadékoszlop folytonosságát biztosítsuk, hogy a folyadékot fokozott nyomással ada­goljuk, vagy hogy e műveleteket kombi­nálva végezhessük és hogy végül a gép­nek egyes részeiben a lökéseket beszüntes­sük. A szelepek mozgását lökhárító hen­gerek vagy hasonló elemek segélyével sza­bályozhatjuk. A kamráknak a kipuffogási szelep föl­színe fölötti része, mely a rugalmas párnát fogadja be, kisebb térfogattal bírhat, ha minden kamrát ismert módon rugóval ter­helt dugattyúval látunk el, amikor is az utóbbit célszerűen akként terheljük, hogy az mindaddig el ne mozogjon, míg a nyo­más a normális explózió nyomást túl nem haladja. A mellékelt rajzokon a jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló gép több foganatosítási alakjában van föltüntetve. így az 1. és 2. ábra egy-egy foganato­sítási alakot részben függélyes metszetben, részben nézetben, nagyobb léptékben lát­tatja, ahol is az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1, 2) égési kam­ráknak középső része el van hagyva, fölső és alsó része pedig összetoltan van föltün­tetve. Az égési kamráknak alsó része a (3) szívócsővel és a magasabb fölszínhez vezető (4) nyomócsővel közlekedik. Az égési kam­rák, fölső részükön az (5, 6) szívószelepek­kel, a (7, 8) kipuffogási szelepekkel és a (9, 10) szelepekkel vannak ellátva, mely utóbbiakat az alább részletezendő célból gyakran célszerű elrendezni. A (7, 8, 9,10) szelepeknek fészkei a kamráknak fölső ré­szétől kissé lefelé állóan vannak elren­dezve, többek között oly célból, hogy a kamra fölső részében oly tér képződjék, melyben a megemelkedő "és a kamráknak fölső részét elérő folyadék lökésének be­szüntetése céljából rugalmas párnák legye­nek komprimáihatók. A (7, 8) kipuffogási szelepek saját sú­lyuk hatása alatt nyílnak ki, amikor is azok elmozgását a íll, 12) kisfeszültségű rúgók korlátozzák. Ezen szelepek rúdjaira a (13 és 14) gyűrűk, a szelepházakra pedig a (15 és 16) kilincsek vannak erősítve, mely utóbbiak akként kapcsolódnak a gyűrűkkel, hogy a kipuffogási szelepek rendszerint zárt állapotban tartatnak. Az égési keveré­ket bebocsátó (5, 6) szelepek a kisfeszült­ségű (19, 20) rúgók hatása ellenében ki­nyílnak, melyek a szelepeket elzárják, mi­helyt az utóbbiaknak két oldalán uralkodó nyomások közötti különbség elegendő cse­kély mértékre sülyedt. Az (5) szívószelep rúdja a (21) gyűrűt és a (43) pecket hordja, melyek közül az előbbi, a körfolyamnak bizonyos részén át, a (41 és 51) kilincsek­kel, az utóbbi pedig a (23) szögemeltyűnek egyik végével kapcsolódik. Hasonlóképpen a (6) szelep rúdja a (42, 52) kilincsekkel kapcsolódó (22) gyűrűt és a (24) szögemel­tyűnek egyik végével kapcsolódó (44) pec­ket hordja. A (23) szögemeltyű a (25) csap útján a (27) rúdnak egyik végével van összekötve, mely rúdnak másik vége csuk­lósan van a (16) kilincshez kötve, míg a (24) szögemeltyű a (26) csap útján a (28) rúdhoz van kapcsolva, mely a (15) kilincs­hez van csuklósan erősítve. Mikor az (5) szívószelep kinyílik, az annak rúdjára erő­sített (43) peeek akként forgatja el a (23) szögemeltyűt, hogy a (27) rúd és a (16) kilincs balra elmozgattatnak, amikor is az utóbbi elhagyván a (14) gyűrűt, a kipuffogási

Next

/
Thumbnails
Contents