45822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

- 11 — irányú befelé és kifelé áramló folyadékoszlop mozog el. Azonkívül két nyomóeső alkalmazásával nemcsak a folyadék súrlódásából eredő veszteségek redukálódnak, hanem a mozgó folyadéktömegben fölhalmozandó eleven erők is két folyadékoszlopra lévén elosztva, a folyadékoszlopok túlnagy sebesség előidézése nélkül rövidebbek vagy kisebb a maximális sebesség vagy a körfolyam periodicitása, mint amilyen az egyetlen nyomócső alkalmazása esetén volna. Abban az esetben, melyben a szelepek és rúgók oly szerkezetűek és akként működtetnek, hogy az expanzió a légköri nyomás alá folytatódik, akkor a készlettartályt célszerű az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alakhoz képest alacsonyabb színvonalon elrendezni, ha ellenben a friss folyadékot szívóhatás útján emeljük meg, akkor általában előnyös az ismert önműködő váltószelepet alkalmazni. Ily foganatosítási alakot láttat a 14. ábra, ahol is (1, 2) az égési kamrákat jelölik, (133) pedig azt a szelepet, mely fölváltva zárja el az összeköttetést a (3) szívó és a (4) nyomócső között. A gép működése a jelen esetben a következő: Föltéve, hogy a (133) szelep a teljes vonalakkal föltüntetett állásban van és hogy az égési kamrák egyikében beálló elégés folytán a folyadék a nyomócső mentén kihajtatott, az égési termékek bizonyos mértékű expanziójánál a (133) szelepnek két oldalán ugyanakkora nyomás fog uralkodni; mihelyt azonban az égési kamrában a nyomás tovább csökken, a (133) szelep a vonalkázottan föltüntetett állásba jut, amikor is az az égési kamrák és a nyomócső közötti közlekedést elzárván a nyomócsőben kifelé áramló folyadékoszlop a benne rejlő eleven erőnél fogva az alacsony fölszínnel biró segédtartályból a folyadékot bebocsátó (134) szelep útján ismert módon friss folyadékot sziv be. A (31) készlettartályban foglalt folyadék már most a (3) szívócső útján befelé áramlik és megemelkedik abban a kamrában, melyből az égési termékek kiterjedtek. Mikor a munkaperiodus befejeztével a nyomócsőből befelé áramló folyadékoszlop áramlását megkezdi, a folyadékot bebocsátó (134) szelep önműködően záródik, a (133) szelep pedig akként forgattatik el baloldali állásába, hogy a nyomócsőből befelé áramló folyadékoszlop megemelkedvén, az egyik kamrából kihajtja az égési termékeket, míg a másik kamrában a friss égési keveréket komprimálja. Mikor a (133) szelep a kamrák és a nyomócső közötti közlekedést elzárja, az utóbbiban elmozgó folyadék igen nagy sebességgel áramlik tova, míg a (144) csőben foglalt folyadék nyugalmi állapotából akként hozatik mozgásba, hogy az gyorsulva követi a nyomócsőben tovaáramló folyadékoszlopot. A vákuum képződésének és a lökéseknek megakadályozása céljából a rúgóhatás alatt álló kis (143) légszelepet rendezzük el, mely a (144) csőben foglalt folyadéknak gyorsuló mozgásba hozásakor, rugalmas párnát szolgáltató levegőt bocsát be. A bebocsátandó levegőnek mennyiségét vagy a (143) szelepre ható rúgó feszültségének megváltoztatása révén vagy alkalmas mérőszerkezet segélyével szabályozhatjuk. Az 1., 2., 6., 10., 11., 12. és 13. ábrákban föltünté'tett különböző foganatosítási alakoknál elrendezett (32) szelepet vagy a 14. ábrában föltüntetett (133) vagy (134) szelepet célszerű egy rúgónak vagy lökhárítónak hatása alatt rendszerint akként nyitva tartani, hogy az csak akkor zárassék el, mikor a befelé áramló folyadékoszlop már megfelelő sebessséget ért el és hogy a folyadéknak bizonyos része ezen szelepen át a folyadékkészlethez áramoljék vissza. Ezen elrendezés egyik hatása abban nyilvánul, hogy a befelé irányuló és az égési kamrák felé áramló folyadékoszlop nagyobb sebességet ér el és ennélfogva nagyobb kompressziót ad, másik hatása pedig abban, hogy minden körfolyam alkalmával a (31) tartályból (14. ábra) ugyanannyi folyadék áramlik be, mint amennyi minden körfolyam alkalmával a készlettartályba visszatér; tehát az egész szállított vízmennyiség a (134) szelepen át beáramló folyadék menynyiségével egyenlő. Ezt a körülményt előnyösen kiaknázhatjuk abban az esetben, melyben a nyomócsőben ismert módon oly