45790. lajstromszámú szabadalom • Tűz- és vízcsöves kazán visszatérő lánggal

- 2 -tel kell bírnia, a hengeres főkazánnak minden oldalán alul és fölül két-két szöglet marad szabadon, melyeket eddigelé nem használtak ki. A hengeres (b) kazánnak köpenyét bizonyos falvastagságoknak túllépése esetén a rostélyon képződő szúró lángok ellen meg kell védenünk, mivel az a tisztátlanságok és az ennek következtében beálló elégtelen hűtéB miatt könnyen van alakváltozásoknak alávetve. Ezen hátrány beszüntetésére az említett szögletek közül a két alsóban, a hengeres főkazán mindkét oldalán elrendezett sajátos alakú (i) védő szekrények (1. ábra) szolgálnak, melyek a (k) csövek útján a (b) hengeres főkazán vízterének fölső részével, az (m) cső útján a víztér alsó részével, a (b) hengeres kazánnak fenekét védő (1) cső segélyével pedig egymással vannak összekötve. A két fölső szögletben egy-egy, tetszőleges harántmetszettel biró, vasbádogbol készült és szigetelő masszával bevont (n) átvezető cső van elrendezve, melyek a tulajdonképpeni kazánon kívül közvetlen összeköttetést létesítenek a hátsó tűzkamra és a mellső (g) kürtő között. Ezen (n) csövek arra szolgálnak, hogy a főkazánnal való hőközlést szükség esetén korlátozhassuk, mely célból ezen csöveknek harántmetszete csapószelepek vagy tolattyúk segélyével szabályozható. A jelen találmány tárgya a kazán építésére és helyszükségletére semmiképpen sem gyakorol káros befolyást. A tűzkamra és a kürtő közötti összeköttetés harántmetszete majdnem egyenlő a tűzcsövek harántmetszetével, sőt azt fölül is múlhatja. Minthogy a fűtőgázok ismert módon mindig oly úton haladnak, melyen a legkisebb ellenállásra találnak, a tűzkamra és a kürtő közötti és a kazánon kívül elrendezett szabad összeköttetés létesítése által, jelen esetben az (n) átvezető csövek révén, a melegnek legnagyobb részét közvetlenül a (g) kürtőbe vezethetjük anélkül, hogy a (b) főkazánnal jelentékeny hőmennyiség közöltetnék. A kazánnak változó megterheltetése esetén a tüzelés ekként a rostélyon zavartalanul folyhatik tovább, míg a gőz termelése alaposan csökkenthető. Azonkívül az (i) szekrényeket összekötő (I) cső segélyével a kazán köpenyét megvédjük és lehetőleg egyenletesen fűtjük. Ha a (h) túlhevítőt (1. ábra) alkalmazzuk, akkor az (n) csöveknek megfelelő módon nagyobb harántmetszetet kell adnunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tűz- és vízcsöves kazán visszatérő lánggal, melynél egy, a fenéket védő vízcsövekkel ellátott, alsó tüzelésű hengeres főkazán egy mögötte elrendezett, vízcsöves kazánnal van egyesítve, jellemezve két-két. a hengeres kazánnak a vízcsöves kazán négyzet- vagy téglalapalakú fölületére eszközölt vetületétől szabadon hagyott fölső és alsó szöglet által, melyek közül az alsókban sajátos alkú védő szekrények, a fölsőkben pedig a hátsó tűzkamrának a kürtővel való közvetlen összeköttetésére szolgáló átvezető csövek vannak elrendezve. 2. Az 1. alatt igényelt kazánnak egy foganatosítási alakja, jellemezve oly elrendezés által, hogy a rostélyon fejlesztett fűtőgázok a fölső gőzgyűjtőből és az ezeket összekötő vízcsövekből álió vízcsöves kazán mentén való átáramlásuk után a hengeres kazánon kívül elrendezett átvezető csövek útján közvetlenül a hátsó tűzkamrából a kürtőbe juthatnak anélkül, hogy a gőzfejlesztést fokozó meleget közölnének a hengeres főkazánnal. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt kazánnak egy foganatosítási alakja, jellemezve a fölső szögletekben fekvő átvezető csövekben elrendezett túlhevítő által. (1 rajzlap melléklettel). (*LU8 RtSSTtlITtH...!' H.OMDÁJ. HtlDAl