45780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gabona földolgozására

Ebből az következik, hogy nem csupán a gabonában jelenlévő sikértartalom, hanem főleg a sikernek konstituciója s a gabonák egyéb alkatrészei is mérvadóak a sütőképességre. Ez a tapasztalat vezette bejelenlőt egy olyan eljárásra melynek segítségével lehetővé válik a sikernek és a többi alkatrésznek konstitucióját oly módon befolyásolni, hogy bármely gabonaneműnek sütőképessége előre megállapítható, illetőleg meghatározható. A lisztnek forgalmi értéke sütőképességétől függ; egyenletes sütőképességű lisztet pedig egyazon malomban még ugyanazon környék, vagy ugyanazon termelő termésének földolgozásánál sem lehet az eddig őrlési rendszer alkalmazása által elérni. Az eddigi munkarendszer szerint a malom valamely sütőképességet nem garantálhat, holott ennek a találmánynak és a szerzett tapasztalatoknak értelmében a gabonának olyan sütőképessége érhető el, ami nemcsak jobb lisztet eredményez, hanem lehetővé teszi kisebb értékű gabonafajták alkalmazását is és ezeket nagyobb értékű lisztté alakítja át. Ismeretes ugyan, hogy a pék a lisztnek sütőképességét kacsatojás, babliszí, burgonya stb. hozzátétele által befolyásolhatja ez az ismert eljárás azonban teljesen távol áll jelen találmány tárgyától. Áz ilyen eljárások csak a Büteménynek milyenségét változtatják meg, azonban a gabona tulajdonságaira semmi befolyást sem gyakorolnak. Az eddig használatos pótlékokkal szemben jelen eljárás annyiban jelent haladást, hogy a gabona sütőképességének javítását nem másféle anyagok hozzátétele, hanem gabonának hozzákeverése által idézi elő. Ennek a találmánynak tárgya tehát eljárás és készülék állandóan egyenlő sütőképességű lisztnek előállítására. Az eljárás továbbá abban áll, hogy silányabb, pl. éretlen, azonban a természetes növés, talajminőség, naphiány stb. által befolyásolt (öaszetöpörödött) szemes terméknek is felhasználását is lehetővé teszi és ezeknek hasonló nagy sütőképességet kölcsönöz, anélkül, hogy drága kiválogatott gabonaminőségeket kellene hozzátenni, melyeknek már természetüknél fogva nagy a sütőképességük. Jelen eljárás értelmében nagy sütőképesség még kizárólag kis értékű gabonaneműeknél is elérhető. Ezt a hatást pedig azáltal érjük el, hogy ha a földolgozandó gabonának egy részét duzzasztó, vagy csiráztató eljárásnak vetjük alá, vagy pedig azáltal, ha a lisztté földolgozandó gabonához duzzasztó, vagy csiráztató eljárásnak alávetett bizonyos mennyiségű gabonát adunk hoz/á. Jelen eljárás értelmében teljesen közömbös, hogy a duzzasztó, vagy csiráztató eljáráson keresztülment gabona ugyanolyan, vagy másféle (minőségű), mint a lisztté földolgozandó nem duzzasztott, illetőleg nem csiráztatott gabona. A dnzzasztott, vagy csiráztatott gabonának hozzákeverési aránya pedig a kívánt sütőképességi foktól függ. Az eljárás maga legelőnyösebben úgy hajtható végre, ha két külön választott és aztán egymással összekötött műveletreosztjuk és pedig oly módon, hogy a gabonának egyik, pl. kisebb részét duzzasztó, vagy csiráztató eljárásnak vetjük alá, míg másik, pl. nagyobb részét nem vetjük ezen duzzasztásnak, vagy csiráztatásnak alá. A. A duzzasztó, vagy csiráztató eljárásnak alá nem vetett gabonát oly módon kezeljük, hogy azt 1. előtisztításnak, 2. erre következő, többszörös mosásnak és 3. erős szellőztetéssel előidézett szárításnak vetjük alá. Minden eddigi munkarendszer a gabona tisztításánál a fősúlyt alkalmas speciális gépek alkalmazása mellett a gabonának hámozására és hegyezésére fektették. Ezen találmány értelmében a hegyezés és hámozás teljesen elesik, mert feltaláló azt tapasztalta, hogy ezáltal a gabonaszemek többszörösen megsérülnek és eltörnek. Az új módszer a következőket célozza: A régi tisztítási módszer hámozta és hegyezte a gabonát, azonban a hámozó- és hegyezőgépek nem távolítják el teljesen a piszkot, megsértik részben a gabonaszemeket és csupasszá teszik ezáltal a lisztfelületet,