45779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tojások kiköltésére

zetékekkel stb. lehet ellátva.. A kondenzátoron a szabályozható (9) szelep van elrendezve. A készülék működése a következő: Föltéve, hogy az egész csővezeték és a gömb fele methylallal van megtöltve, úgy a gömbön mindig ellenőrizhető, vájjon a készülék töltése és működése helyes-e vagy sem. Az (5) lámpa meggyújtása után a methylal a (4) csőszárban fölmelegszik és ekkor gőzbuborékok keletkeznek úgy, hogy a (4a) szárban lévő methylal a (6) gömbbe emelkedik. Ugyanily mértékben a methylal a (7) csőben sülyed és így az (az egész (2, 3, 4, 4a, 6, 7) csőrendszerben meglehetős sebességű keringésbe jön, miközben a forrás folyamata a (6) gömbben könynyen megfigyelhető. A (6) gömbben képr ződő gőzök a (8) kondenzátorba jutnak, itt lecsapódnak és mint csapadék a (6) gömbbe visszafolynak. Hia a (9) szelep esetleges tömítetlensége folytán távozó gőzök a folyadéknak csökkenését okozzák, a szelepen át új folyadékot adagolunk be. Lehet magasabb, ill. alacsonyabb forrpontú for lyadékot is alkalmazni, továbbá a (9) szer lepet teljesen elhagyni. Ez utóbbi esetben a kondenzátort normális üzemnél teljesen beforrasztjuk. Megjegyzendő, hogy a (10) láng nem fűti közvetlenül a (4a) csőszárt, hanem az ennek alsó végén megerősített fémrész, pl. rézdrót közvetítésével, melynek fölső vége a láng fölé nyúlik. Ennek két előnye van: először is a láng, bár a költetőgép fenekétől számítva, bizonyos magassággal bír, úgy hát, mintha már a (4a) csőszár legalsó részét is melegítené, minek folytán a készülék igen alacsony lehet; már sodszor a (10) drótot könnyen lehet akként méretezni, hogy a láng esetleges nagyobbításával a tüzelésnek és ezzel a kondenzátornak túlterhelése ne következzék be. • Ugyanezen elv van alkalmazva a 2. ábrában föltüntetett foganaitosítási alaknál is, melynél a csőrendszer egy egyszerű vagy kettős, ellenkező irányú spirális alakjában egy csésze fenekén vagy egy fémlemezen van elrendezve, mely a tojásokon fölíek,szik és fölfelé megfelelően szigetelve van. i Ily módon egyszerű csészét vagy födőt kar punk, melyet a tojásokra csak rá kell helyezni, amikor is költetőgép gyanánt bármily kosarat, szekrényt vagy más effélét használhatunk. A 3. ábrában föltüntetett készüléknél étergőzök használtatnak föl a víz keringd tetésére. A tojások tetszőleges tart^b oan fekszenek és ezekre van helyezve a tömlővagy tartályalakú költető tPGú, mely egy hozzá- és egy elveaetőc^ö útján a közös (12) csővel van öí^ekötve, mely viszont a (13) gumitö^iöci át a (14) tengely körül elforgatható csővel áll összeköttetésben. E" utóbbi cső az alulról hevített (15) kazánnak majdnem fenekéig ér. Az egész rendiszer vízzel van megtöltve és csak a (15) kazánban van néhány csöpp alacsonyabb forrpontú folyadék, pl. methylal. A kazánra i a (16) rúgó hat, melynek hatása alatt ja kazán a szakadozDtt vonalakkalirajzolt helyzetbe iparkodik jönni, ha kiürül. Mihelyt a láng 42°-ig melegíti a kazánban lévő vizet és a víz fölött úszó methylal csöppek gőzösíttetvén, a vizet a (12) csövön át a költetőtartályba nyomják, a kazán súlya kisebbedik és így a (16) rúgó a kazánt a szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe hozza, tehát a láng hatásköréből kimozgatja, mielőtt még ia methylalgőzök távozhatnának. A láng a kazánnal összekötött bádoglemezből vagy fémszövetből álló (17) védőernyővel lehet elfödve'. A kazánban lévő methylalgőzök ezután kondenzálódnak, amikor is a kazán :a költető testből hidegebb vizet szív magába és így ismét a teljes vo,nallal rajzolt helyzetbe tér vissza. A (18) és (19) szelepeknek és a (20) emelkedő csövek arra szolgálnak, hogy a költető testből kiszorított víz ideiglenesen a (21) tartályba vezettessék és ebben addig tartassák meg, míg a kazán annyira J© nem hült, hogy szívóhatása megkezdődik; nagyobb víz>tartiályok alkalmazásánál azonban a szelepek és a kettős vezeték fölöslegesekké válnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tojások kiköltásére, jellemezve azáltal, hogy a halmazállapotukat a vér