45749. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés telegrafikus jeleknek közös teleppel bíró kettős vezetéken való átvitelére

teljesen szimmetrikusan képezzük ki, a jeladást pedig akként végezzük, hogy az áramforrás két sarkával állandóan kapcsolt két vezeték között mellékutat nyitunk vagy zárunk. A nyugalmi állapotban az áramkörnek mindkét vezetéke úgy egymáshoz, mint a szomszédos áram vezetőkhöz viszonyítva, elektrostatikus egyensúlyban van. Ha a jel adása céljából a vezeték elektromos álliapotát módosítjuk, az áram az áramkör mindekét {vezetékében teljesen szimmetrikusan folyik le. A kábel verése ismert módon akként történik, hogy a vezetékek szimmetrikusan feküdjenek és a kábel gyakorlatilag indukciómentes legyein, miért is a vezetékek egymást indukció útján sem befolyásolhatják. Találmányunknak megf elelő kapcsolási elrendezés látható a csatolt rajz 1. ábráján, hol (A) a jeladó, (B) a j elvevő állomás. (E) a jeladó állomás üzemi telepe, mellyel a Vezeték két (a) és (b) ága állandó kapcsolatban van. A jeladást a két vezetékág között áthidalásba kapcsolt (T) kontaktus zárásával végezzük, mikor a (B) állomás j elvevő készülékén átfolyó áramot gyöngítjük úgy, hogy a jelvevő készülék működésnek indul. Lehetne azonban a jeladást az áram erősítésével is végezni, ha a nyugalmi állapotban záxtkontaktust megszakítjuk. A vezeték két ágában ellentétes irányban folyó, azonos erősségű két áram indukciómentes kettős vezeték használatánál egymás hatását teljesen közömbösíti. A 2- ábra több telegrafikus állomásnak a gyakorlatnak megfelelő kapcsolási elrendezését tünteti föl, mely kapcsolási elrendezés az 1. ábrán alapszik. Itt a, megoldandó föladat 'az, hogy a két (A) és (B) végállomásról az összes állomásokra lehessen telegrafálni, még pedig egyetlen telep hasznáiata mellett, mely az egyik (A) végállomáson van alkalmazva. A fölvevő készülékeket (d) jelzi, as üzemre nyugalmi áram szolgál és a jeladás akként történik, hogy az egyik állomás (T) billentyűjének lenyomásánál jaz (A) végállomáshoz közelebb fekvő állomásokon átmenő áram erőr södik, a távolabb fekvőkön átmenő pedig gyöngül. A (B) végállomáson a fölvevő készüléket aránylag nagy (w) ellenállás hidalja át. Ez utóbbi röviden zárásával az i áram a kellő mértékben erősödik úgy, hogy I a Vezetékbe kapcsolt fölvevő készülékek működésnek indulnak. A 3. ábrán ellenárammal üzemben tartott, több telegráfállomással fölszerelt kettős vezeték látható, miért a vezeték kezdetén és végén ellentétesen kapcsolt telepiek vannak alkalmazva. A végállomásokat (A) és (B) jelzi. Ha valamely közbeeső állomáson a (T) billentyűt lenyomjuk, egyidejűleg két áramkört zárunk, melyek közül az egyik az egyik oldal, a másik a másik oldal felé eső állomásokat indítja egyidejűleg működésnek. A két telep terhelését (w) kiegyenlítő ellenállások szabályozzák. Eme kapcsolási elrendezés alapelve ugyanaz, ami az 1. és 2. ábrán láthatóké, az áram befolyása telegrafálás közben itt is teljesen szimmetrikus, az ugyanahhoz 'az áramforráshoz kapcsolt és ugyanabban a kábelben futó kettős vezetékek pedig egymást induktív úton nem befolyásolják, ha ezek indukciómentes vezetéséről gondoskodtunk. Ama kettős vezetékeknek kölcsönös befolyása is ki van zárva, ha a telep sarokfeszültsége telegrafálás közben gyakorlatilag véve állandó, melyek ugyanahhoz az áramf orráshoz vannak kapcsolva, de nem futnak ugyanabban a kábelben. A 2. és 3. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél a fölvevő készülékeknek kétkét (d) elektromágnesük van és a két vezetékág mindegyikébe egy-egy van bekapcsolva. Ennek az elrendezésnek az a célja, hogy a két vezetékágat szimmetrikussá tegyük. A 3. ábrán látható kapcsoíási elrendezés polároziott relaisk alkalmazását is lehetővé teszi. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy itt az áram mindegyik állomáson annak megfelelően, hogy a telegrafálás mily irányban történik, fölváltva az egyik vagy másik irányban folyik, ezért egyetlen polározott relaist alkalmazni nem lehet, de két relais alkalmazásával módunkban áll a (d) elektromágneseket akként polározni, hogy az egyik más irányú ágamra induljon műkör