45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére
- 9 -ebben áramló folyadékoszlop nagyobb ele- 1 ven erővel fog áramlani, ami az oscillátió idejének és ennélfogva a kipuffogás és szívás periódusának megnövekedését vonja maga után. A föltüntetett hosszú szívócső alkalmazása esetén a szívó segédcsövet nem közvetlenül a tartállyal, hanem a szívócsővel köthetjük öss^e. A 7. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél az oscillátiót a keverék égése folytán mozgásba hozott folyadék induktív hatása módosítja. Ezt a (20a) fúvó alakú cső révén érjük el, mely a szívó segédcsőnek száját képezi és mely a szívócsőhöz képest akként van elrendezve, hogy az előbbiben áramló folyadék az utóbbiban áramló folyadékra az említett hatást gyakorolja. A 6. ábrában föltüntetett szívó segédcsőnek (59) csapja helyett a 9. ábrában föltüntetett módon a (62) fojtó szelepet vagy hasonló elemet alkalmazhatjuk, mely a (63, 63) karok és az utóbbiakat összekötő (64) rúd segélyével a (4) csapószelep révén vezéreltetik. Ezen foganatosítási alaknál, abban az esetben, melyben a szivó segédcső rövidcső útján, a szívócső pedig hoszszúcső útján van a tartállyal összekötve, az utóbbiban levő folyadék mozgásba hozható. mihelyt csak a (4) szelep helyét változtatni kezdi és még mielőtt a szívó segédcső a folyadék számára szabaddá tétetett volna. A hatás fokozottabb mértékben jut érvényre, ha a (4) szelepnek mozgása késleltetik, hogy a folyadék egy részének elég ideje legyen arra, hogy a (4) szelep fölé jutván, a nyomócsőbe áramoljék, még mielőtt a (62) szelep nyittatnék. A 8. ábra a készlettartályokat és a tulajdonképpeni gépet többféle viszonylagos helyzetben tönteti föl, ahol is az (58) tartályon kívül egy a szívó segédcsővel öszszekötött külön tartály van elrendezve és pedig vagy a (3) nyomó cső fölszine alatt (teljes vonallal föltüntetve) vagy a nyomocső fölött (szakadozottan föltüntetve). Némely esetben célszerűbb biztosítani azt, hogy az égési keverék meghatározott menynyiségben szivassék be, mely célból akár a szívó-, akár a nyomócsőbe mérőszerkezetet iktatunk be. Az utóbbinak egyik foganatosítási alakja a 11. ábrában van föltüntetve. A (2) szívócsőben elrendezett és a (66) rúddal ellátott (65) dugattyú a szakadozott vonallal föltüntett (65a) állásba mozgatható el, amikor is a folyadék a dugattyú fölé, az égési kamrába áramolhat és kitolhatja az égési termékeket. Amikor azután a folyadék e tartály felé visszaáramlik és friss keveréket kezd beszívni, a dugattyú a szívócsőnek hengeresen bővített részében szabadon mozog el, de a dugattyúnak a (65a) állásból a (65) állás felé irányuló ezen mozgása korlátozva lévén, többé kevésbé meghatározott mennyiségben leméit égési keverék jut a hengerbe. A nyomócsőben az (57) fojtószelep vagy hasonló elem van elrendezve, mely az égési kamra egy toldatára elforgathatóan erősített (69a) karral (69) rúd útján összekötött (68) kar segélyével működtettetik. Az explosió bekövetkeztekor a fojtószelep nyitva van, a dugattyú pedig fészkére fekszik föl és ekként a szívócső és az égési kamra közti közlekedést elzárva tartja. Mikor az expansió oly fokra jutott, hogy a dugattyú alatt, uralkodó nyomás az a fölött uralkodó nyomást túlhaladja, akkor a dugattyú akként emelkedik meg, hogy az a (69a) karral kapcsolatba jutván, a fojtószelepet a zárási állásba hozza. A fojtószelep ezen állásában maradván, a folyadéknak a nyomócsőből a kamrába való visszaáramlását megakadályozza, míg csak a dugattyú annyira nem mozog visszafelé, hogy az utóbbinak rúdjára erősített (70) ütköző a (69a) karral kapcsolódván a (67) szelepet nyitja. A nyomócsőben levő folyadékoszlop most már szabadon áramolhat vissza és komprimálhatja a beszívott égési keveréket. Hogy az égési keverék vagy annak egy része az égési kamrának fölső részén szívatik be, nem lényeges, és éppen igy a (7) szívószelep a 12. ábrában föltüntetett módon egy, a nyomócsőben elrendezett (71) szeleppel helyettesíthető vagy azzal kiegészíthető. Mikor a (4) szelep már részlete-