45710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás selyemfényű cellulózafonalak előállítására

Az első fürdő célja az, hogy a gyapotszálak meglágyuljanak s hogy a sejtek földuzzadjanak és kevés marónátron jelenlétében lehetőleg sok rezet vehessenek föl. Ezen fürdőnek azonban nem szabad oly koncentráltnak lennie, hogy a cellulóza föloldása megkezdődjék, mivel ragacsossá, csirízszerűvé válhatna, sőt ezen részleges föloldás anyagbeli veszteséget is okozna. A föloldás gyorsan megy végbe, anélkül, hogy a cellulózát alkáliákkal kellene előzetesen kezelni. Az oldás megkönnyítésére nincs is szükség alacsony temperaturára, mert az oldás 10—15 C°-nál is igen jól megy végbe. A tapasztalat azt mutatja, hogy az oldat ammóniák-tartalmának nagy része elvonható, anélkül, hogy a föloldott cellulóza kicsapódnék. Az ammóniák elvonását vagy kiszívással eszközöljük úgy, hogy a folyadéknak folytonos kavarása mellett fölötte vákuumot létesítünk, vagy pedig úgy, hogy folytonos kavarás, mellett levegőáramot hajtunk keresztül a folyadékon. I'y módon a cellulóza föloldásához fölhasznált ammóniáknak tetemes részét viszezanyerhetjük s így mindazon munkát és költséget megtakaríthatjuk, melyet az eddigi eljárásoknál az ammóniák regenerálására kellett fordítani. Az ammóniák elvonása további igen kedvezően befolyásolja a fonalak megszilárdulását is akkor, midőn a kiválasztóanyaggai érintkezik. A sűrű folyadékot, melynek cellulóza-tartalma az ammóniák elvonásával még növekszik, aztán alkalmas nyílásokon keresztül, p!. marónátron-oldatba fecskendezzük, hol a folyadéksugarak pillanat alatt megszilárdulnak. A fonalak tökéletes megszilárdulását levegő vagy vízgőzbevezetéssel siettethetjük, miáltal azután további ammóniákmennyiségek elvonásával a rézsóknak híg savakkal való eltávolítását is megkönnyítjük. Az eljárást gyakorlatilag példaképpen következőleg foganatosíthatjuk: 7 g. zsírtalanított vagy fehérített gyapothoz 150—180 cm8

oly rézoxydammoniaoldatot adunk, mely literenként 9 g. rezet és 90 g. ammoniákot tartalmaz. Pár órai állás után ezen fürdőből kiszedjük -a gyapotot a róla a folyadékot centrifugadobban eltávolítjuk. Ezután 10° C, vagy ennél alacsonyabb temperatura mellett 100 g. oly rézoxydammonia-oldatban oldjuk föl a cellulózát, mely literenként 1Q—18 g. rezet és 250 g. ammoniákot tartalmaz. Néhány csöpp marónátron-oldat hozzáadásával kissé késleltethetjük az oldást, ami azonban ennek dacára is eléggé gyorsan megy végbe. Az előkészítő fürdőt ismételten használhatjuk, csupán az eredeti réztartalmat kell utólagosan pótolni, mert az eredeti rézmennyiségnek nagyrésze az előzőleg kezelt cellulóza sejtjeiben í-akódott le. A cellulózaoldatot ezután szűrjük s mindaddig vákuumban tartjuk, míg semmi vagy igen csekély ammóniák válik szabaddá. A cellulózaoldatot azután alkalmas szűk nyílásokon át 20 vagy több Beaumé-fokos marónátron vagy marókálioldatba fecskendezzük. Legjobb eredményt 20°-os vagy ennél magamasabb Beaumé-s lúggal érhetünk el; gyengébb, pl. 10° Bé-s oldattal tömörebb, de végeredményben kevésbbé jó terméket nyerünk. Az ily módon előállított nedves fonalat legcélszerűbben a fürdőn kívül elhelyezett hengerre gömbölyítjük, mely likacsokkal bír, hogy ezeken keresztül a fonalrétegek közé légáramot lehessen fújtatni vagy szívatni. A fonalak, melyek a lúgból való kiszedéskor kékre vannak föstve, a levegőn kékeszöldre színeződnek. A tapasztalai azt mutatja, hogy a fonalakból akkor célszerű a rézsókat eltávolítani, ha színbeli változást már nem mutatnak. A rózsákat úgy távolítjuk el, hogy a fonalakat 10—30%-os higított kénsavval kezeljük. A sók eltávolítása igen gyorsan megy végbe és a fonalak rugalmasak, erősek átlátszók és igen tiszták lesznek, sőt alapos mosás után is megtartják ellentálló képességüket és fényüket. Hogy e fonalak fényét még inkább növeljük, húzásnak, nyújtásnak vetjük alá és úgy hagyjuk, míg meg nem száradtak. A nyújtást valamely csavaros feszítő-