45689. lajstromszámú szabadalom • Vetülékcsévetartány vetülékcséve kicseréléssel bíró szövőszékek számára

— 3 -közvetlenül a helytálló (D) tartóra lenne ágyazva, egy közbehelyezett (I) tartóra van ágyazva, mely a (D) tartó fölső végén (J)nél csuklósan van fölfüggesztve. A (D) tartó és a lengő (I) tartó fölső vége a tartány fölé kifelé nyúlik úgy, hogy az a tengely, amelyen az (I) tartó leng, lényegében a tartány súlypontja fölött fekszik. Ez a tengely a vetélő hosszirányára merőleges. Ennekfolytán az (I) tartónak kifelé, a helytálló (D) tartótól eltávozó irányban való lengésénél az a cséve, mely a tartányban az átvezetésre kész helyzetben fekszik, a vetélőhöz képest hosszirányban kifelé mozgattatik. A lengő (I) tartány rendesén függélyesen függ, mint ezt a 3. ábra mutatja és az (F) átvezetőelemet alátámasztja. A lengő (I)tartó alsó végén a (K) kampó van csuklósan megerősítve, melyet a (d) rúgó fölfelé' forgat és rendesen a 3. ábrán látható helyzetben tart. A (K) kampó ebben a rendes vízszintes helyzetben közvetlenül azon cséve vastagabb vége alatt fekszik, mely a tartányban az (F) átvezetőelem alatt az átvezetésre kész helyzetet foglalja el. A vetélőüregben a vetélőben levő cséve vastagabb végének közvetlen közelében (és így a vetélő rugalmas (a) pofáinak szomszédságában) egy (L) ütköző van elrendezve. Ha a vetélő a szövőszék közepétől igen távol áll, amikor egy telt csévét kell átvezetni, mint ezt a 3. ábra mutatja, akkor a tartány kifelé lengettetik úgy, hogy a bevezetendő cséve a vetélőpofáknak kellően megfelelő helyzetbe kerül és pedig a (K) kampó és az (L) ütköző között bekövetkező összeműködés folytán. Ha az új csévét az (F) átvezetőelem lenyomja, akkor a cséve vastagabb vége a (K) kampó szabad végébe ütközik, miáltal a kampó csapja körül a 3. ábrában pontozott vonalakkal rajzolt helyzetbe kilendíttetik, miközben a kampó az (L) ütközőbe ütközik. A cséve további leszorítása alatt a tartány kifelé leng, minthogy (I) tartója a (J) tengelyen kilendíttetik, miáltal a vetélő és a belépő cséve között a kellő helyzet biztosíttatik, mint ezt a 2. ábra mutatja. Ennek folytán a (K) kampónak az (L) ütközőbe kifejtett hatása által létesített mozgás terjedelmén belül (mely mozgásnak oly nagynak kell lennie, hogy a vetélő minden túlságos külső helyzetével számolhassunk) ! á belépő cséve mindenkor megegyezik a ; vetélővel, bármily nem kellő külső helyze; tet foglal el a vetélő.. Ha a vetélő befelé a I szövőszék közepe felé igen közel áll, akkor : a vetélőtapintó a vetélőbe ütközik és az új i cséve átvezetését megakadályozza, mint ez i a Northrop-féle szövőszékeknél jelenleg is ; szokásos. •A leírt szerkezetnélmegtörténhetik, hogy a belépő cséve és a vetélő közötti taeg; egyezés azáltal jön létre, hogy a vetélő és ja kifele lengő tartány együttesen ellenté: tes irányokban mozognak, ami attól függ, hogy mily erővel hat a szokásos vetélő: akaszték a vetélőszekrényben levő vetélőre. Ha a vetélőakaszték erős hatást fejt ki, akkor a megegyezést csupán a tartány kifelé való lengése állítja elő. Másrészt, ha a vetélőakaszték nyomása gyenge, akkor a vetélő a tartány kifelé való mozgásával egyidejűleg befelé mozog úgy, hogy a kellő megegyezést az említett két rész mozgásából kapjuk. A föltüntetett szerkezetnél az egész tartány kifelé mozog, ami azonban nem lényeges. Elegendő az is, ha a tartánynak csak az a része van kifelé mozgathatóan elrendezve, mely közvetlenül az átvezetésre kész helyzetet elfoglaló csévét tartalmazza. A tartányok egyes foganatosításainál ez a kivitel célszerűbb lehet. A kifelé mozgatható tartány és a vetélőtapintó által a vetélőnek a gyakorlatban előfordulható összes nem kellő helyzeteivel számolunk. A (K) kampó és a vetélő (L) ütközője közötti viszony olyan, hogy a belépő cséve és a vetélő közötti megegyezés már akkor létre jön, amikor a cséve a vetélőnek még egy részével és a vetélőben levő üres csévével sem érintkezik úgy, hogy a két cséve között nem lép föl hosszirányú mozgás, amikor az üres cséve a vetélőpofák közül kilöketik és amikor az új caéve e pofák közé belép. A (K) kampó az ütközőre teljesen a ve-