45684. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több állomásról táplált vezetékhálózatok feszültségének szabályozására

hoz van kötve, melyek mindegyikéből mindegyik fokozat számára kettő van az ábrán föltüntetett helyzetben egymással párhuzamosan kötve. A (gl és g2) csúszódarabok, melyeket egymással mechanikailag összekötöttnek kell képzelni, tehetővé teszik azt, hogy a pótlandó feszültség szerint megfelelő mennyiségű gombolyítási fokozat állíttassák be, de egyúttal a (c) kontaktusok elrendezése következtében azt is, hogy a feszültség a helyes értelemben pótoltassék. Ha ugyanis egy vezeték valamely (p) pontjából kiindulva, az illető pottranszformátoron át a vezeték másik részére megyünk át, akkor a (gl és g2) csúszódarabok teljes vonallal rajzolt helyzetében a transzformátor szekundérgombolyítására, ill. ennek bekapcsolt részére nézve, a teljes vonallal megrajzolt nyíl jelzi a haladási irányt. Ha ellenben a (gl és g2) darabok a pontozva rajzolt helyzetben lennének, akkor a (p) pontból a transzformátoron átmenve, a haladási irány annak szekundér gombolyítására nézve a pontozva rajzolt nyílnak felelne meg, tehát az előbbinek ellenkezője lenne. Ebből nyilvánvaló, hogy aszerint, amint a (gl) és (g2) csúszódarabok a kapcsolókészülék (m) középvonalától az egyik vagy a másik oldalon vannak, a hálózati vezetékbe az egyik vagy a másik irányban lehet feszültséget bevezetni úgy, ahogy az a fölhozott példában, vagy har sonló esetekben szükséges, miközben a különleges kapcsolókészülék f olytán a két feszültségi irány számára csak egy transziformátor alkalmazása szükséges. Ugyan e cél forgatható pót transzformátorok alkalmazásával is elérhető, melyekkel a pótlandó feszültség nagysága és iránya beállítható. Ezen ismertetés értelemszerűen érvényes nemcsak váltakozóáramú hálózatokra, ámbár itt főleg ezek jönnek tekintetbe, hanem egyenáramúakra is, ha a póttranszformátor helyett pótdinamót vagy pótbattériát gondolunk el, amennyiben ezek berendezése a pótlandó feszültség nagyságának és irályának beállítását lehetővé teszi. | A pótfeszültséget szolgáltató készülékek beállítása kézileg történhetik, azonban ezen találmány szerint ez (önműködő segédkészülékekkel történik, melyek, mint az ábrából látható, bizonyos körülmények között működni kezdenek. A mechanikailag egybekapcsolt (gl) és (g2) csúszódarabok | beállítására egy segédmotor szolgál, mely a beállítás értelme szerint az egyik vagy a másik irányban forog. Az ábrából a motor és közvetlen tartozékai ki vannak hagyva. Ellenben (sl) és (s2) két szabályzómágnest ábrázol, melyek fölváltva gerjesztetnek és eközben a motort az egyik vagy a másik forgási irányra bekapcsolják. A szabályozó (sl) és (s2) mágnes gerjesztése az (rl) és (r2) relaisk útján történik, melyek a hálózat feszültségétől a póttranszj formátor mindkét oldalán függnek, amíg fe-I szültségüket célszerűen az (ul és u2) feszültségtranszformátorokon át kapják. Az (rl) és (r2) relaisk az egyik vagy a másik irányban működni kezdenek, mihelyt a megfelelő hálózati részben a feszültség az előírottól egy bizonyos megengedett mértéken túl eltér. Hogy azonban a feszültség a helyes értelemben pótoltassék, tehát, hogy a csúszódarabok a ('kapcsolókészülékek (m) középvonalától a helyes oldalon működjenek, arra egy külön (f) készülék szolgál, pl. egy Ferraris-készülék, melynek kap. csolóemeltyűje jobb- vagy baloldali kilengése alkalmával a vezetéket az (rl) vagy (r2) relais kontaktuskészülékéhez kapcsolja. Az (f) , készülék forgási iránya attól függ, hogy pl. a (v, v) fogyasztási helyek szomszédos központból vagy a távolabb fekvőből kapnak-e áramot, minthogy (f) az (s) szeries transzformátoron át egy hár lózati vezetékre van kapcsolva. Ha tehát az áramszolgáltatás a központokból a fönt leírt üzemviszonyok között változik, akkor az (f) kontaktusemeltyűje önműködőlég váltódik át, ami által a (gl) és (g2) csúszodaraboknak a pótlandó feszültség helyes értelmére való beállítása biztosítva van. Az ismertetett szabályozókészülék részletei a (gl) és (g2) csúszódarabokra nézve különféle módon képezhetők ki a hálózat áram-