45680. lajstromszámú szabadalom • Wattóra-számláló háromvezetékes hálózatokhoz

Megjelent 1909. évi jnlins lió 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45680. szám. VII/g. OSZTÁLY. Wattóraszámláló háromvezetékes hálózatokhoz. ISARIA-ZÁHLER-WERKE G. M. B. H. CÉG MÜNCHENBEN. A. bejelentés napja 1908 szeptember hó 24-ike. Elsőbbsége 1907 augusztus hó 10-ike. Jelen találmány célja abban áll, hogy háromvezetékes rendszerekben, az egyik külső vezeték áramtalanná váltása esetén, a hálózat másik fele által fogyasztott áramot a számláló följegyezze. A szokásos elektromosság-számlálók az egyik külső vezeték lekapcsolásakor állva maradnak, ámbár a hálózat másik feléből áram vonható el. Jelen találmáaynál ez a hátrány úgy van megszüntetve, hogy egy átkapscoló szerkezet a hálózatnak üzjmben maradt felét a számláló hajtóművével hozza kapcsolatba. Az 1. és 2. ábra a találmánynak két kiviteli alakját mutatja példa gyanánt. Az 1. ábra a találmány tárgyát motoros számlálón alkalmazva tünteti föl. A számláló mellékáramkörébe két egymástól függetlenül működő (ml és m2) mágnes van iktatva. Normális üzem esetén a hálózatból az (a) ponton belépő áram a (wl) ellenálláson, (ml) mágnesen, a számláló (A) horgonyán, az (m2) mágnesen és (w2) ellenálláson áthaladva az (e) ponton tér vissza. Az (ml és m2) mágnesek ekkor a mozgókon (b és c) kontaktusokat magokhoz vonzzák és azokat a (dl és d2) kontaktusoktól távol tartják. Ha az egyik, pl. az (e) ponthoz kapcsolt külső vezeték áramtalan lesz, akkor az áram a következő úton fog haladni: Az (a) pontnál belép és a (wl) ellenálláson, (ml) mágnestekercsen, a számláló (A) horgonyán, a mozgékony (c) kontaktuson és a (d2) kontaktuson keresztül a középső vezetékbe tér vissza. Mivel az (A) henger polaritása nem változik, a forgás iránya sem szenved változást és így a számláló most a hálózatnak ezen felében fogyasztott áramot jegyzi föl. A 2. ábra a találmány tárgyát ingás számlálón alkalmazva mutatja. Az (f) rúgó addig húzza ki az (A) horgonyt a mágnessarkok közül, míg a (c) kontaktus a (d) kontaktussal érintkezésbe nem jön. Az áram ekkor az (i) ponton, (M) mágnestekercsen, (m, c, d) kontaktuson és a középső (o, p) veretéken keresztül záródik és az (A) horgony a sarkok összekötő vonalába núzatik vissza, minek következtében az (f) rúgó megfeszül. Ha az egyik külső vezeték áramtalan lesz, akkor a hálózat másik fele a fölhúzó szerkezetet a következő módon működteti: Az (f) rúgó az (A) horgonyt annyira elforgatja, hogy a (c) kontaktus a (h) pont körül elforgatható (d) kontaktuson túlhalad és az (e) kontaktushoz ütközik, míg a (b) kontaktus a (d) kontaktusra fekszik. Az áram most a hálózat másik (k) sarkán, továbbá az