45675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belső elégetésű erőgépek táplálására

©1. A szelepek a henger födelében vagy falában, vagy pedig: egyszerre mindkettőben rendezhetők el és a födélben a dugattyútengellyel szimmetrikusan és párhuzamosan való elrendezése azzal a hatással jár, hogy a tüzelőtanyag a dugattyú fenekéhez ütközik és arról visszapattanva, a levegővel bensően keveredik. A szelepek közvetlenül a hengerbe torkoló fúvtókákban ülnek és lehetővé teszik, hogy a tüzelőanyag az egyik szelepen korábban, a másik szelepen pedig későbben vagy megfordítva legyen bevezethető. A szelepeket célszerű úgy elrendezni, hogy a tüzelőanyag sugarai egymással találkozzanak, egymást keresztezzék, vagy egymással szembehaladjanak és ja gázrészecskék örvényképződés mellett keveredjenek a levegővel. Ennek megfelelően a találmány a tüzelőanyag számára több szelepnek oly módon valjó elrendezésében áll, hogy a tüzelőanyag egyidejűleg különböző irányokban fúviassék be az elégető térbe és ennek folytán örvény képződjék, mely az összes légmennyiséggel való benső keveredésre nyújt alkalmat. Ha pl. egy szelep a hengerfödélen tengelyirányban, egy már sik szelep pedig a hengerfálon sugárirányban vezet át, akkor a f ödélszelepen belépő vagy a dugattyúfenékről visszavert tüzelőanyag a hengerfal sugárirányú szelepén j belépő tüzelőanyaggal találkozik 'és oldalt szóratik. Ily miódon a sűrítőtérben intenzív örvényképződés lép föl és ennek folytán a levegő a tüzelőanyaggal ugyanott bensően összekeveredik. Ezen szelepberendezés mellett minden szelepnél ugyanazon tüzelőanyag használható, vagy pedig különböző gyúladasi hőfokú tüzelőanyagok is alkalmazhatók. Továbbá a tüzelőanyagot minden szelepen egyidejűleg fecskendezhetjük be vagy pedig egyik szelepet kevéssel a másik után nyithatjuk. Amellett a szelepek a henger belsejébe nyúlhatnak és a dugattyú feneke homorú lehet, ami az elégés gyorsítás sához és egyenletessé tételéhez szintén hozzájárul. Ha különböző gyúladási hőfokú tüzelő-2 -j anyagokat alkalmazunk, akkor először a | .könnyebb tüzelőanyagot fecskendezhetjük be, mely meggyúladva, a gyújtóteret előmelegíti, mire a nehezebb tüzelőanyagot bocsátjuk be, mely a gyújtótérben már a meggyúladásához szükséges hőfokot és nyomásmagasságot találja. Azonban a tüzelőanyagokat, minőségük szerint, egyidejűleg is bevezethetjük, sőt célszerűbb előbb a nehezebbet és csak azután ia könnyebbet bebocsátani. Ha ugyanis először a nehezebben gyúladó tüzelőanyagot vezetjük be, akkor ennek CIZ iclZ előnye van, hogy a nehéz tüzelőanyagnak kellő ideje marad az elgőzöl-i gésre, anélkül, hogy az elégést lassítaná. ! Mert ha pl. egy igen nehezen gyúladó tüzelőanyagot csak a könnyebben gyúladó anyag elégésének befejeztével fúvatnánk be, ajkkor ez (annyiban volna hátrányos, hogy az elégés az azt szükségképen megelőző elpárolgás folytán lényegesen megilassudnék. .. A gyakorlati megvalósításnál továbbá az is kitűnt, hogy a bevezetést, a tüzelőanyag minősége iszerint, célszerű kevéssel az illető holtpont elérése előtt vagy után megkezdeni, és pedig, mint a föntebbiekből kitűnik, a nehezebben gyúladó tüzelőanyagot valamivel korábban kell bevezetni, mint a könnyebben gyúladó tüzelőanyagot. Ebből következik, hogy a nehezebben gyúladó anyag pl. a fölső holtpont elérése előtt, valamivel korábban vezetendő be azon időpontnál, melyet a könnyebben gyúladó anyag megkíván, hogy a fölső holtpont elérésének pillanatában a gyújtás és elégés helyesen menjen végbe. A két vagy több tüzelőanyag sorrendjének megválaszthatása és bevezetésének tartama a gép szerkezetétől és nagyságától függ1

. Amellett az egyik tüzelőanyag számára több szelep és a másik vagy harmadik tüzelőanyag számára szintén több szelep alkalmazható. Azonban egyetlen szeleppel is előnyösen célt érhetünk, ha pl. két különböző tüzelőanyag alkalmazása esetén azokat két szivattyú segélyével szívatjuk a szelepbe, és pedig a könnyebben gyúló tüzelőanyagot a szeleptest alá, a saelepfú-