45671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati hullarészek átgőzölésére és extrahálására

— 2 — zálási terméket nem kell mint eddig csö­veken és hűtő fölületeken átvezetni, melyek esetleg előzőleg érintkezésbe jutottak az extrahált enyvlével és a zsírral. Így a ma­gában véve teljesen tiszta kondenzálási termék tiszta marad éa azonnal elvezethető és fölhasználható. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló be­rendezés egy foganatosítási alakjában váz­latosan van föltüntetve. A. tulajdonképeni gőzőlő készüléket az (a) tartály képezi, melynek belseje a föl­dolgozandó állati hullarészek fölvételére szolgál s mely gőzköpennyel van körülvéve; (k) a gőzkazánból kivezető gőzvezeték. A főző tér ismert módon a (b) esővezeték út­ján a (c) recipienssel közlekedik, mely egy elzárható cső útján a (d) párologtatóval van összekötve. A párologtatóban egy kigyós gőzcső van elrendezve, mely az (e) szelep útján a gőzkazánból tápláltatik. A párologtatónak fedeléből az (f) cső ve­zet az (a) gőzölő tartály gőzköpenyének fölső részébe, míg a gőzköpeny fenekéből a (g) cső vezet a kondenzálási terméket gyűjtő (h) edénybe. A friss gőz az (i) sze­lep útján vezettetik az (a) gőzölőnek fölső terébe vagyis az állati hullarészekre. A berendezés működése már most a kö­vetkező : Első sorban is az (a) főző tartályt meg­töltjük az állati hullarészekkel; a (d) páro­logtató az előző napról visszamaradt enyv­lét tartalmazza. Ezen enyvlét már most a kígyócső.segélyével elgözölögterjük, amikor is a képződő enyvgőz az (f) cső útján a fölső tartály gőzköpenyébe áramlik. A kö­penyben képződő kondepzálási termék ön­működően és folytatólagosan folyik a (h­gyűjtő-edénybe. Mihelyt ekként a gőzkö­peny eléggé fölhevíttetett, az (i) szelep út­ján friss gőzt bocsátunk az állati hullaré­szekré. Az ekkor képződő és a kiolvadó zsírral és a hullák saját vízével kevert kondenzálási termék a (b) cső útján foly­ton a (c) recipiensbe folyik, melyben a zsírt megfelelő módon elválasztjuk, a visszama­radt lét pedig a szükséghez képest, besű­rítés céljából a párologtatóba vezetjük. Vi­lágos, hogy a gőzköpenyfűtés hatása nem­csak abban áll, hogy a gőzölő- tartálynak kiugrás okozta hőveszteségét teljesen meg­gátolja, hanem abban is, hogy a főzőtér fölső falain lecsapódó kondenzvíz ismét el­gőzölögtetik, sőt a gőz esetleg túlhevítte­tik. Ekként az enyvgőzben rejlő hőmennyi­ség a főzés számára használtatik ki és igy a friss gőzben való fogyasztás lényegesen csökken úgy, hogy a közvetlen gőzöléssel dolgozó, különben ismert eljárás sokkal gazdaságosabbá válik. A gyakorlatban egészségügyi okokból gyakran azt kívánják, hogy az állati hullák felbontására és értékesítésére szolgáló tele­peknél az azon helyiség öblítésére szolgáló víz, melyben az állatokat leölik és földa­rabolják, teljes besűrítés útján sterilizál­tassék és eltávolíttassék. Ily esetben célszerű ezen öblítő víznek gőzét a hullarészek főzéséhez fölhasználni, mely célból azt közvetlenül a hullarészekre bocsátjuk, vagy pedig a főző tartály külső fűtésére alkalmazzuk. Az utóbbi mód kü­lönösen abban az esetben célszerű, midőn a hullákból extrahált enyvlé más célokra pl, trágyázásra használtatik föl, tehát mi­kor azt egyáltalán nem kell besűríteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás állati hullarészek átgőzölésére és extrahálására friss kazángőznek és az extrahált enyvléből fejlesztett gőznek fölhasználásával, jellemezve azáltal, hogy ugyanakkor, amikor a nyersanyag a kazángőz közvetlen hatása alatt áll, a gőzölő tartály külső falát az enyvléből fejlesztett gőzzel fűtjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a gőzölő tartály külső falának fű­tésére a bármily más, különben is be­sűrítendő folyadékból, pld. az öblítő vízből stb. nyert gőzöket is fölhasználjuk. 3. Berendezés állati hullarészeknek átgő­zölésére gőzköpennyel biró extraháló készülékek segélyével, jellemezve egy

Next

/
Thumbnails
Contents