45671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati hullarészek átgőzölésére és extrahálására
— 2 — zálási terméket nem kell mint eddig csöveken és hűtő fölületeken átvezetni, melyek esetleg előzőleg érintkezésbe jutottak az extrahált enyvlével és a zsírral. Így a magában véve teljesen tiszta kondenzálási termék tiszta marad éa azonnal elvezethető és fölhasználható. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy foganatosítási alakjában vázlatosan van föltüntetve. A. tulajdonképeni gőzőlő készüléket az (a) tartály képezi, melynek belseje a földolgozandó állati hullarészek fölvételére szolgál s mely gőzköpennyel van körülvéve; (k) a gőzkazánból kivezető gőzvezeték. A főző tér ismert módon a (b) esővezeték útján a (c) recipienssel közlekedik, mely egy elzárható cső útján a (d) párologtatóval van összekötve. A párologtatóban egy kigyós gőzcső van elrendezve, mely az (e) szelep útján a gőzkazánból tápláltatik. A párologtatónak fedeléből az (f) cső vezet az (a) gőzölő tartály gőzköpenyének fölső részébe, míg a gőzköpeny fenekéből a (g) cső vezet a kondenzálási terméket gyűjtő (h) edénybe. A friss gőz az (i) szelep útján vezettetik az (a) gőzölőnek fölső terébe vagyis az állati hullarészekre. A berendezés működése már most a következő : Első sorban is az (a) főző tartályt megtöltjük az állati hullarészekkel; a (d) párologtató az előző napról visszamaradt enyvlét tartalmazza. Ezen enyvlét már most a kígyócső.segélyével elgözölögterjük, amikor is a képződő enyvgőz az (f) cső útján a fölső tartály gőzköpenyébe áramlik. A köpenyben képződő kondepzálási termék önműködően és folytatólagosan folyik a (hgyűjtő-edénybe. Mihelyt ekként a gőzköpeny eléggé fölhevíttetett, az (i) szelep útján friss gőzt bocsátunk az állati hullarészekré. Az ekkor képződő és a kiolvadó zsírral és a hullák saját vízével kevert kondenzálási termék a (b) cső útján folyton a (c) recipiensbe folyik, melyben a zsírt megfelelő módon elválasztjuk, a visszamaradt lét pedig a szükséghez képest, besűrítés céljából a párologtatóba vezetjük. Világos, hogy a gőzköpenyfűtés hatása nemcsak abban áll, hogy a gőzölő- tartálynak kiugrás okozta hőveszteségét teljesen meggátolja, hanem abban is, hogy a főzőtér fölső falain lecsapódó kondenzvíz ismét elgőzölögtetik, sőt a gőz esetleg túlhevíttetik. Ekként az enyvgőzben rejlő hőmennyiség a főzés számára használtatik ki és igy a friss gőzben való fogyasztás lényegesen csökken úgy, hogy a közvetlen gőzöléssel dolgozó, különben ismert eljárás sokkal gazdaságosabbá válik. A gyakorlatban egészségügyi okokból gyakran azt kívánják, hogy az állati hullák felbontására és értékesítésére szolgáló telepeknél az azon helyiség öblítésére szolgáló víz, melyben az állatokat leölik és földarabolják, teljes besűrítés útján sterilizáltassék és eltávolíttassék. Ily esetben célszerű ezen öblítő víznek gőzét a hullarészek főzéséhez fölhasználni, mely célból azt közvetlenül a hullarészekre bocsátjuk, vagy pedig a főző tartály külső fűtésére alkalmazzuk. Az utóbbi mód különösen abban az esetben célszerű, midőn a hullákból extrahált enyvlé más célokra pl, trágyázásra használtatik föl, tehát mikor azt egyáltalán nem kell besűríteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás állati hullarészek átgőzölésére és extrahálására friss kazángőznek és az extrahált enyvléből fejlesztett gőznek fölhasználásával, jellemezve azáltal, hogy ugyanakkor, amikor a nyersanyag a kazángőz közvetlen hatása alatt áll, a gőzölő tartály külső falát az enyvléből fejlesztett gőzzel fűtjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a gőzölő tartály külső falának fűtésére a bármily más, különben is besűrítendő folyadékból, pld. az öblítő vízből stb. nyert gőzöket is fölhasználjuk. 3. Berendezés állati hullarészeknek átgőzölésére gőzköpennyel biró extraháló készülékek segélyével, jellemezve egy