45668. lajstromszámú szabadalom • Javítások a Foucher-féle betűöntő- és kikészítőgépeken

tartóra szerelve, mely a (B) formarésztől | független, így a kikészítőcsatora állandóan a (z) távolságban marad, mikor a (4) forma­részt eltoljuk, hogy az (x) vastagságot (y);-ra fokozzuk1 . A 6. jés 7. ábrán csupán csak az (A) formarészhez tartozó (a) és a (B) formar részhez tartozó (b) acéllemez, továbbá a (B) részhez tartozó (g) gyalulókés látható, mely részek az 1. és 2. ábrán ábrázolt mó­don vannak elrendezve. A 7. ábrán látható elrendezésnél szük­ségszerűen van bizonyos távolság a (gl) kés és az (F) csatorna között és hogy az öntött betű ne eshessek ebbe a hézagba* mikor azt a betüesiptető kiemeli, a héza^­got ferdén rendezzük el, mint az (fl)-nél látható. Ez a két berendezés, mely lehetővé teszi, hogy a betüesiptető a botütést minden vasi­tagiságánál azonos löketet végezzen, nem változtatja meg seimniiképien a betüesip­tető működési módját, imely a szokásos Fcucher-féle gépével egyezik meg. További javítások a fémtartály fűtésére vonatkoznak. A gyakorlatban a betüfémet gázlánggal olvasztjuk meg a tartályban ;és a betü­fém hőmérséklete néha egész a vörös izzásig fokozódik, míg máskor a fém egyáltalában nem elég meleg. Előnyös, ha a megolvadt fémet állanr dóan ugyanazon a hőmérsékleten tartjuk. Ezt akként érjük el, hogy a fémtartályt valamely szabályozó berendeléssel kapcsolt­juk, mely a tartályban lévő megolvadt fém hőmérsékletét állandóvá teszi, Eme hőmérsékletszabályozó berendezés a Fouchernféle gépnél igen különböző módon szerkeszthető, lényegében a fürdő hőmérr sékletét fölvevő elemiből és a gázcsapra ható elemből áll, imely a csapot nyitja, illetve zárja, annak megfelelően, hogy a fürdő hőmérséklete növekedik-e vagy pe­dig csökkenje. A csapot mozgató eleim ismeretes és ezt részletesen le sem írjuk. A hőmérsékletet fölvevő elemnek van­nak új részletei, miért is azt. a rajz alap­ján ismertetjük. A megolvadt betüfém a legtöbb fémet megtámadja, kivéve az öntött vasat. A hő­mérsékletet fölvevő elem egy (1) acélha­rang (3., 4. és 5. ábra), melybe (a betür fém olvadási pontjánál elpárolgó anyag van. Ezért a harangot — hogy azt a betüfém meg1 ne támadja — evvel közvetlenül érint­kezésbe hozni nem szabad, de ennek da­cára oly közel kell ehhez elhelyezni, hogy a kivánt hőmérsékletet föl vehesse. Ezt a föltételt teljesítjük, ha az (1) acél­harangot öntött vasból készült (2) burko­latba zárjuk, mely a megolvadt betüfémbe mérsékletét fölveszi. Hogy ezt a hőmérsék­letet az (1) harangra átvihessük, a (2) bur­kolatot esetleg valamely (3) fémporral, pl. zinkkel vagy más oly anyaggal töltjük ki, mely a hőt jól vezeti, de az >aceát meg nem támadja. A (3) töltelék fölött azbeszt vagy más tömítést alkalmazunk és az egészet (5) zárócsavarházzal zárjuk el, melynek egy furatán a (6) cső megy át. Ez az egész elrendezés lehetővé teszi, hogy az (1) ha­rang a megolvadt betüfém hőmérséklet­változásiait kövesse, mikor1 az (1) harang­ban lévő illanó anyag a (6) csövön a hő­mérsékletváltozások által előidézett nyo­másváltozásokat a gázcsapot nyitó és záró elemmel közli. A leírt berendezés fölerősítési módja J különböző. A 3. ábrán a (2) burkolat (7) | karmok útján van a tartállyal összekötve, a 4. ábrán a (2) burkolat az (I) gyűrűbe van zárva és az 5. ábrán a (2) burkolat a fémtartállyal egy diarabban van öntve. A hőmérsékletet fölvevő elemet függélyes, vízszintes vagy bármely lejtős helyzetben lehet alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás a Foucher-féle betűöntő és ki­készítőgépen, jellemezve egy kettős szán által, mely a (D) elzáróból és (E) gya­lulób;ól áll és melynek mindegyik részét egy-egy különálló mozgatóberendezés in­dítja ide-oda mozgásnak és mely a Fou-

Next

/
Thumbnails
Contents