45668. lajstromszámú szabadalom • Javítások a Foucher-féle betűöntő- és kikészítőgépeken

hoz közelítse és ettől annyira távolítsa, hogy a betücsiptető a betű fölé kerülhes­sen és a betű ebbe beléphessen, minek kö­vetkeztében a (D) szán elmozdulása lénye­gesen kisebb lehet. Ezenkívül a (D) szán i súlya is csökken és ezért igen gyors moz- j gást végezhet, anélkül, hogy a gépben ká­ros rázkódásokat idézne elő. A következőkben gyalulónak nevezett (E) szón elmozdulásának csakis az a föladata, hogy az (a, b, c) formából függélyes irány­ban kiemelkedő betűt megfogja ÓS ctZc (F) kikészítő csatornába vigye, mely a szokás sos módon a (B) részen, van kiképezve. Ezért az (E) szán igen könnyű lehet, nem kell azt oly nehézre szerkeszteni, mint az ismert Foucheri-féle gép kidobóját, azt üre­gesen is kiképezhetjük és egész mozgását arra használhatjuk föl, hogy a betűt az (F) kikészítőcsatornába szállítsa, mialatt a (D) szán a formán fekszik, míg az ismert Foucher-féle gépnél a betű szállítása csakis a kidobó gyors mozgása közben mehetett végbe. Minthogy az (E) szán jóval könnyebb lehet és ide-oda mozgását nagyobb gyorsu­lás nélkül végezheti, a mozgás sebessége is jóval nagyobb lehet, anélkül, hogy evvel káros rázkódásokat okozna. Ezenkívül még ütközőrugókat is lehet alkalmazni a löket végén föllépő lökések fölfogására. A (D) elzáró és (E) gyaluló a legkülön­bözőbb módon mozgatható. Lehet azokat mint két egymás mellett, vezetőpofák kö­zött vezetett csúszomdat kiképezni, a szo­kásos fix választói a lakkal vagy ezek nél­kül. Lehet továbbá két egymás fölött el­rendezett, a pofák között vezetett rúd gya­nánt is alkotni, lehet végül két különböző szán gyanánt szerkeszteni, melyek közül az egyik (D) a szán baloldalán egy vezetékben van vezetve, a másik (E) pedig a szán jobb­oldalán kiképezett másik vezetékben csú- j szik. Végül lehet a szánokat a rajzon lát- j ható módon is szerkeszteni, mikor a (D) szán négyszögletes cső, melyben az üreges (E) szán csúszik. A Foueher-féle jgép anyabetütartójának méretei is lehetőleg csökkentve vannak, mely célból az (a, b, c) formaüregben ön­tött betű fölső részét képező gyalulókés módosítva van. Ez a kés, mely ez idő sze­rint a jelzést a betütest egyik oldalán be­vágta, jóval nagyobb kiugrással volt el­látva, mint az, mely a jelzés bevágására szükséges volt, ezért az anyabetünek bizo­nyos mértékben hátrálnia kellett, hogy a késnek az anyiabetütartó utat engedjen, ezenkívül eme mozgásnak meglehetősen hir­telenül kellett végbe mennie, hogy a kés az anyabetü támasztó ujjaival ne találkozr zék, mikor a kidobó hátrafelé mozog. A gyalulókés egy további módosítása az, hogy a (B) formarész oldalán egy (G) kés­tartó van csavarok segélyével szabályoz­ható magasságban elrendezve, a (G) késtar­tón lévő (g) kés szemben van az eddig a (B) részen a (b) lemez mögött alkalmaz­tatni szokott (gl) késsel elrendezve, és mely a betütest talpának gyalulására szol­gál. Ez a módosított berendezés lehetővé teszi, hogy a betütest gyalulása egyidejű­leg két főlületen íörténhe3sék, mialatt az öntött betűt az (E) betükidobó az (F) ki­készítőcsatornába viszi. A (g) kés jelzett módosítása következté­ben az anyabetütartó csak igen rövid úton mozog visszafelé, tehát sebessége nagyon nagy lehet, anélkül, hogy rázkódásokat idézne elő. Ezenkívül az anyabetü hosz­saabb ideig maradhat a formában, épp úgy, mint a (D) elzáró is, minek következ­tében a formaüregbe befecskendezett fém­nek elég ideje van megkeményednie, annak dacára, hogy az egész gép nagyobb sebes­séggel dolgozik. További újítás az, hogy a (J) dugattyú (3. ábra) a formába belövelt, fémre majd­nem az egész idő alatt, mialatt a forma zárva van, nyomást gyakorol. Ez a föltétel annak következtéiben van teljesítve, hogy az (I) gyűrűnek femekén — melyben a (J) nyomódugattyú mozog — egy (H) szívó­szelepet alkalmazunk, mely szívószelep a fém bevezetése céljából eddig magán a dugattyún alkalmazott furatot helyettesíti. Ez a szelep a (J) dugattyú fölfelé mozgá­sónál azonnal kinyílik, tehát a (kl) nyomó­kamra fémmel azonnal megtelik, egyúttal

Next

/
Thumbnails
Contents