45646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a falakba beöntött csövekkel vagy csőrendszerekkel bíró lemezeknek, hengereknek, edényeknek és más berendezéseknek ólomból való előállítására

Megjelent 1909. évi junius lió 30-áu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45646. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás a falakba beöntött csövekkel vagy csőrendszerekkel biró lemezeknek, hengereknek, edényeknek és más berendezéseknek ólomból való előállítására. BLEIINDUSTRIE - AKTIENGESELLSCHAFT VORM. JUNG & LINDIG CÉG FREIBERGBEN ÉS DR

HEMPEL ALBERT CHEMIKUS LIPCSÉBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 23-ika. Elsőbbsége 1906 április hó 17-ike. Az eddig ismert, valamely hőt átvivő anyagból készült főző-, olvasztó-, elpárologtató- és hűtőedényekét, melyek falában öntés útján fűtő- vagy hűtőcsövek vagy kígyók vannak kiképezve, eddig akként készítették, hogy egynemű tárgy előállítása céljából a fűtő- vagy hütőcsöveket vagy kígyókat az illető fémöntvénnyel körülöntötték. Ily módon azonban nehezen lehet oly ólomedényeket, melyek falaiban vasból, rézből vagy más fémből készült csövek vannak elhelyezve, tömítve előállítani. Ajánlották már eddig is a vasból való fűtőcsöveknek — ha ezeket ólommal kell körülönteni •— ónozását vagy cinkezését, ily esetben tehát a vas és az ezt körülöntő fém között a kapcsolat létesítésére más fémet használnánk. Ez az eljárás azonban a gyakorlatban nem vált be, miért is találmányunk szerint kötőanyag gyanánt fémes ólmot használunk, még pedig a csöveket burkoló vastag réteg alakjában. Ez az eljárás biztosítja csak azt. hogy a csövek és az ezeket körülöntő ólom között a kellő megbízható kapcsolat létesüljön, amennyiben a csővek körül öntendő ólomólommal találkozik és annak következtében, hogy a csöveket burkoló ólomréteg elég vastag, az ólommal tökéletes és biztos kapcsolatot létesít. Eme közbeeső réteget előnyösen oly ólomötvőzetből készítjük, melynek olvadási pontja a lemezt vagy falat képező ólom (ólomötvözet) elolvadási pontjánál magasabb, hogy az ólomréteggel bevont cső körülöntésénél ez a réteg csak nagy mértékben meglágyuljon, de le ne olvadjon. A csöveket burkoló magasabb olvadási ponttal biró ólmot majdnem a körülöntésre használt ólom olvadási pontjáig hevíthetjük föl. hogy a kapcsolat teljesen szoros és egyenletes legyen. Az első ólomréteget a csöveken ismert módon, akként alkalmazhatjuk, hogy valamely forrasztófémmel bevont fémcsőre húzott ólomcsövet mag gyanánt hydraulikus sajtóban helyezünk el és azután a forrasztófém bevonat megolvasztása céljából felhevítjük úgy, hogy a körülfekvő ólomcsó a nyomás alatt a magéval teljesen összeforr. Az eljárás kedvező hatása abból magyarázható, hogy az alkalmazott kétféle ólomötvözet, melyek közül az egyik a csövek körülfogására, a másik azok körülöntésére