45631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorgyártási termékek előállítására, valamint annak cukorrá való átalakítására
- 170 -kéletesen megszáradt, akkor a szeletek | törékenyek, illetve szétdörzsölhetek úgy, | hogy közönséges őrlőmalomban igen köny- i nyen darává vagy finom lisztté őrőlhetők, ami az új eljárás egy lényeges fázisát képezi. A répa szárításánál jazt tapasztaltam, hogy e -célra előnyös a répaszeleteket vékony rétegekben kiteríteni és így meleg és levegő együttes hatásának kitenni oly módon, hogy mindkettőt állandóan hozzávezetjük és a nedvességgel telt levegőt állandóan és azon mértékben Eltávolítjuk, amily mértékben az a nedvességet fölveszi. A nedves levegő eltávolítása mindig közvetlenül azon helyen történjék, ahol keletkezett, vagyis a nedves levegő ne érintkezzék további anyagrétegekkel. A répa vegyi átalakulásra és cukortartalma inverzióra a tökéletes kiszáradásig nagyon hajlandó, azonban a fönt leírt mór don észrevehető yáltozás nélkül kiszárítható. A szárításnál célszerűen zárt szárítókamrákat alkalmazunk, .melyekben az anyag hálószerű vagy ritka szövésű tartófölülete^ ken van kiterítve, melyek alatt zárt fűtőr csövek, pl. gőzcsöveik és a szövet közelében lyukasztott elágazó vagy másként elosztott szívócsövek rendszere van elren- i dezve, melyekkel a nedvességgel terhelt levegő, amint a réparéteget elhagyja, azonnal elszívatik, anélkül, hogy a kiterített anyag nagyobb rétegével érintkezésbe juthatnia. A nedves levegőnek ezen lokalizált eltávolítása meggátolja, hogy a répa elromolj ék. A cukornád szárításánál a zöld nádszár lak, úgy amint a földről hozatnak, egy megfelelő gép segélyével apró darabokká vagdaltatnak szét, mire a szárításhoz elő vannak készítve. Célszerűbb a nádat vagdalni, mint széttépni, mivel az előbbi művelet gazdaságosabban és gyorsabban vé>gezhető és épp oly jó eredményt ad. A lényeges csak az, hogy az anyag oly apróra osztassék szét, hogy a nedvesség gyorsan és olcsón elpárologtatható legyen. A cukornád szárítására ugyanazon beren| dezés alkalmas, mely a répa szárítására | föntebb leíratott. Ha nagy mennyiségű i anyag, akár répa, akár cukornád szárítandó, akkor célszerű azon fölületeket, melyeken ÜZ anyagot szétterítjük, végnélküli szállító^ szalag gyanánt kiképezni, melyek az anyagot egymásnak átadják úgy, hogy az anyar got folytonosan betáplálhatjuk és folytonos üzemben a szárítón vagy aszalón lassan átvezethetjük, mimellett a kiömlőnyíláson az anyag tökéletesen kiszárítva esik , ki. A száraz anyagot finomra őröljük és pedig répánál lisztté, mely azonban finom szemcséket is tartalmazhat, cukornádnál pedig darává, mely szintén némi poralakrészt tartalmazhat. Az anyagot nem kell teljesen finom porrá őrőlni, mivel ezen alakban nehéz (bár nem lehetetlen) a kivonás számára az anyagot telíteni és a cukortartalom kivonása után ismét nehéz és költr séges a víztartalmat ismét kivonni. Az anyag megőrlésére bármely megfelelő darálógép alkalmas.; hengerjáratok, aminők 'a ibúza megőrlésére alkalmasak, a legcélszerűbben használhatók a kiszárított répaanyag megőrlésére, míg a fölaprított és kiszárított riádszeletek őrlésére golyómalmok'célszerűek. A cukornak a száraz és őrölt anyagból | való kivonása hasonló módon történik, mint az ismert diffuzióeljáráis. Az őrölt anyagot először kevés vízzel összekeverjük úgy, i hogy csomók képződése meggátoltassék és p cukortartalmú folyadékot egy diffuzióbar tériában kivonjuk. Az oldatot fokozatosan a batéria egyes elemein átvezetjük úgy, hogy az oldat mindinkább töményebb, illetve nagyobb cukortartalmú lesz. |A tapasztalat azt mutatta, hogy ha az oldatot öt elemből álló batérián átvezetjük, a kivonás tökéletes és az oldat sokkal nagyobb töménységgel bír, mintha az eddigi eljárásnál az oldatot tizenkét elemből álló batérián vezették keresztül, mely friss aprított répát tartalmaz. A cukornak a diffúzait cukorléből való kivonására utóbbit a rendes módon derítjük és elpárologtatjuk. Répa földolgozásánál a kivonatolt maradék szárítva, igen