45622. lajstromszámú szabadalom • Hajócsavar

Megjelent 1909. évi junius hó 25-éa MAGY. KIR. SZABADALMI tBo HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45622. szám. xv/b. OSZTÁLY. Hajócsavar. SCHLOTTER GEORG ARTHUR ÉPÍTÉSZ DREZDÁBAN. A bejelentés napja 1907 december hó 14-ike. Jelen találmány tárgya elősiető szárnycsúccsal bíró hajtócsavarra vonatkozik. A hajócsavar ható csavarsíkja egy alkotónak a tengely körül véghezvitt csavarmozgása által létesül. A találmány lényege, hogy az egyenes vonalú alkotó a csavar kerületi körének sugarával, csúcsával a csavar kerületében fekvő oly szöget zár bu, mely a csavarnak a kerületen való emelkedési szögével teljesen vagy közel egyenlő nagy. A szárnyak a nyomó oldalon még célszerűen föl is hajlíttatnak oly módon, hogy az alkotó a végső pontján átmenő keresztsíkkal oly szöget zár be, mely szintén az emelkedési szöggel egyenlő. Változó emelkedés és homorú szárnyfölület létesítésére végül, az alkotónak a végpontjai között görbületet is adhatunk, mimellett a szárnyél lefejtésének is ugyanazt a görbületet adjuk. A mellékelt rajzon az 1. ábrán a négy szárnnyal bíró új hajócsavar egy foganatosítási alakjának fölülnézetét tüntettük föl. A caavarkörnek pontozva íajzolt (a—b) sugara az eredményvonallal rajzolt (b—c) alkotóval, a csúcsával a csavar körvonalában fekvő a szöget zárja be, mely a forgás értelmében nézve a sugár mögött fekszik. Egyelőre föltesszük, hogy az alkotó egyenes. Az (a) szög emelkedési szöggel egyenlő vagy csaknem egyenlő. Az alkotó ezen helyzetéből, fölülnézetben , nézve, oly szárny adódik, mely kívül a koní centrikus (b—e) körívvel, oldalt pedig a (b—c) és (e—f) érintőkkel van határolva és mely csúcsával előre halad. Emellett a szárnyat a kerületen rendszerint oly szélesen, azaz oly középponti szöggel képezzük ki, melynél az emelkedés által elért (g) magasság azon (c—d) merőleges hosszával egjenlő, melyet az alkotó belső végpontjából az (a—b) sugárra emelünk. A (b—c) alkotó hoszza a különböző emelkedések számára abból adódik, hogy az alkotó az (a—b) sugár fölött rajzolt félkör húrját képezze. A 2. ábrán a hajócsavart oldalnézetben tüntettük föl; a hajócsavar itt a nyomó oldal fölé fölhajlított szárnyakkal bír. Az alkotó' emellett oly ferdén van fektetve, hogy a végső pontján átmenő, a tengelyre merőleges (x—x), illetve (w—w) keresztsíkkal oly szöget zár be, melynek csúcsa a kerületben fekszik és melynek nagysága ismét az. emelkedési szöggel egyenlő, tehát (a). Ez a szög a vetületben kisebbnek látszik. Ezea elrendezés folytán a szárny csúcsa, illetve az alkotónak (b), illetve (c) végső pontja a (g) merőleges hosszával magasabban fekszik* V