45612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a nap melegének hasznosítására

tónhet, pl. akképen, hogy a víz a nap sugarainak kitett bádogedényen folyik keresztül, vagy pedig, hogy a víz ahelyett, hogy folytonos folyásban melegíttetnék egymásután melegíttetik nyugvó testekben. Előnyösen alkalmazunk azonban egy elnyelőberendezést rossz vezető és melegelnyelő ágyazattal vagy fenékkel és dupla üvegű födéllel, amilyen pl. a 42431 sz. szabadalomban van ismertetve. A (3) fölmelegítő berendezésen való átmenet után a vizet célszerűen a gondosan szigetelt (4) gyűjtő tartályba Vezetjük, mely a rossz melegvezető anyagból való (5) burkolatba van beépítve. A (4) tartálynak olyan nagynak kell lennie, hogy képes legyen oiyan mennyiségű fölmelegített vizet fölvenni, mely elegendő arra, hogy a turbinát akkor is hajtsa, amikor a napsugarak ki nem használhatók. A fölmelegített víz a (4) tartályból a (6) csövön át a (7) expanziófúvókába folyik, ahol a rendelkezésre álló meleg sebességgé alakul át és a vízből gőznek és finoman elosztott víznek egyenletes elegye képződik. Ezen elegy a (7) expanziófúvókából a (T) turbina lapátjaihoz jut ós igy a munkatengelyt hajtja. A turbina kibocsátó helyétől á (8) cső a (9) kondenzátorhoz vezet, mely egy hűtőközeg be-, illetve elvezetésére (10) csövekkel van ellátva és amelyből a levegő (11) szivattyú útján állandóan szivattyúztatik. A kondenzált vizet egy szivattyú útján elvezetjük. A leírt berendezésnél tiszta víz vagy sósvíz használható. Ha tengervizet vagy más sóoldatot használunk, akkor azt a berendezésben koncentrálni lehet. Ecélból a turbina (8) elvezető csöve (12) fölfogó medencével van ellátva a turbina hajtóközegének el nem párolgott, tehát sótartalmú része számára. A gőz vagy a hajtóközeg tiszta része ezen fölfogó medencén át a (9) kondenzátorba jut, ahol kondenzálódik és a (8) csőnek (13) mélyedésébe csepeg. A (12) sósvíz-fölfogómedence fenekétől (14) cső a megfelelő (15) vízszivattyú, (célszerűen forgószivattyú) szívócsövéhez vezet, mely a sósvizet a (16) csövön át visszavezeti az (1) medencébe. Keringésének ismétlése folytán a víz mindjobban koncentrálódik, míg végül elegendően koncentrált oldatot kapunk. A (16) cső összeköthető a (17) kibocsátócsővel úgy, hogy egy szelep kinyitásával a sósvíz elvezethető, ahelyett, hogy az (1) medencébe hajtatnék vissza. Az elvezetett koncentrált sóoldatot egy tetszés szerinti választóberendezésbe vezetjük, avégből, hogy belőle a sót kinyerjük. A (8) csőnek (13) mélyedésétől (18) cső vezet a (19) szivattyú szívócsövéhez, mely a tiszta vizet leadja és úgy mint a (15) szivattyú, szivólag hat a turbina kifolyására. A (18) cső szeleppel van ellátva. Ha ezen szelep el van zárva és a (19) szivattyú nem dolgozik, akkor a tiszta víz a (13) mélyedés fölött folyik és a (12) medencében újra keveredik a sósvízzel. Ha egyáltalában nem használunk sótartalmú vizet, akkor a kondenzációból eredő vizet szintén összekeverjük az el nem párolgott, a (12) medencében fölfogott vízzel. A (12) medencéből azután az összes víz visszavezethető az (1) medencébe vagy tartályba és ismét fölhasználható, különösen ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre vagy pedig a vizet a (17) csövön át elvezethetjük a telepből, ha az (1) medence állandó vízfolyással tápláltatik. A 2. ábrában föltüntetett berendezés a nap melegének hasznosítására szolgál édes víz alkalmazása mellett, használható azonban tengervíz vagy sótartalmú víz alkalmazásánál is, ha a turbinát elhagyó víz és gőzelegy elválasztására egy berendezésről van gondoskodva és a víz a telepből eltávolíttatik, mihelyt a koncentrációnak elegendő fokát elérte. A 2. ábrában (3) ismét a melegelnyelő berendezést, (1) a hozzávezetést és (la) azt a vezetéket jelzi, amelybe az elnyelőberendezésben fölmelegített víz lefolyik. Az (la) vezetéktől a (20) cső, mely (21) és (22) szeleppel van ellátva, a meleg vizet a (4) tartály fölső részébe vezeti. A (20) cső szeleppel ellátott elágazással bír, mely a (T) turbinához vezet. A fölmelegített víz tehát vagy direkt az (la) vezetéken át vezettetik a turbinához (amikor a (22) szelep zárva és