45575. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vízemelőberendezés

- 4 és a (C2) cső épúgy vannak elrendezve, mint az 1—3. ábrák szerint. A (D) légtartálytól egy vagy több (E) vezeték egy alsó (L) tartályhoz vezet, mely a fölső (B) tartály alatt bizonyos mélységben, annál pl. körülbelül 30—33 m.-rel mélyebben rendezhető el. A vizet és levegőt szállító (E) levezető eső az alsó (L) tartályhoz vezet; az (E) cső vége a tartályon belül, annak feneke fölött vau. Az (K) csövet célszerűen az (L) tartály alá és azután fölfelé a tartályba bevezetjük. Az alsó (L) tartály fenekétől a vizet fölfelé vezető (M) cső indul ki és azon ponton végződik, amelytől a vizet el lehet vezetni. Lehet pl. egy az (A) forrástól néhány méterrel lejebb fekvő ponton kitorkolnia. Az alsó (L) tartály fölső részéből ágazik el az (N) cső, mely a sűrített levegőnek a fölső (B) edény fölső részébe való vezetésére szolgál. Ezen részen az (01) szelep által befolyásolt (0) légnyílás van elrendezve. A tartály továbbá a fenékről kiinduló (Bl) levezető csővel van ellátva. Azon ponton, amelyen az (N) cső a fölső (B) tartályba lép, egy (P) szelep van elrendezve. Ezen szelep az alsó edényből a fölsőbe átmenő sűrített levegő beáramlási szelepe lehet és a már említett (01) szeleppel hatásos módon köthető össze. Az ezen szelepek között levő összeköttetés olyan, hogy ha az (0) nyílás záratik, a (P) beáramlási szelep nyittatik és fordítva. Az (01) szelep (02) tengelye (03) peckekkel látható el, melyek a (P) szelep alatt egy csuklósan megerősített (Pl) emelővel kapcsolódhatnak. Az (01) szelep (02) tengelyére a fölső (B) edény fölső részéhez közel egy (Q) úszó van fölerősítve, az (02) tengely alsó végéhez közel (04) orrok vannak elrendezve, melyek az (Rl) úszóharang által a (B) tartály fenekéhez közel befolyásolt, forgathatóan elrendezett (R) kilinccsel kapcsolódhatnak. Ha ezek szerint a (P) edény vízzel megtöltetik, akkor a (Q) úszó fölemelkedik és az (0) nyílás elzáratik. Az (Rl) úszóharang szintén fölemelkedik és az (R) kilincset az (04) orrok alá viszi. Amint a víz a (B) kamrából kihajtatik, az (R) kilincs megakadályozza az (02) tengely lefelé való haladását és ezt mindaddig teszi, míg a víz a fölső (B) tartályból el nem vezettetett ós az (Rl) úszóharang le nem sülyedt, minek folytán a (Q) úszó és az (Rl) úszóharang hirtelen lesülyedhetnek, ezzel az (0) nyílást nyitják és a (P) szelepet zárják. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett vízemelő berendezés ifiűködési módja a következő: Föltesszük, hogy a fölső (B) tartály üres, a (P) szelep zárva és az (0) nyílás nyitva van. A víz az (A) forrásból a (Cl) szelepen át a (B) edénybe ömlik, míg megtelt úgy, hogy az (0) nyílás záratik, a (P) szelep nyittatik. Az (a) forrásból állandóan víz ömlik a (D) légedényen, levegővel töltetik meg és azután az (E) csövön át az alsó (L) edénybe ömlik, amelyben a levegő a víztől elválik, azonban az (N) csőben és az (L) edény fölső részében bezáratik, míg a (P) szelep zárva van. Ha ezen állapot eléretett, a víznek átömlése az alsó tartályon át az (E) csövön és a fölfelé vezető (M) csövön a tartályból ki folytatódik. A beömlő víz állandóan leadja a levegőt. A fölfelé vezető (M) cső átmérője nagyobb, mint az (E) vezetéké és az (M) cső az (L) edényből légbuborékokat nem vezet el. Ha a (P) szelep Dyitva van, az (N) csövön át a fölső (B) edénybe bocsátott levegő a (Bl) csövön át vizet fog kihajtani, míg a víz oly alacsony vízállásig jutott, hogy az (Rl) úszóharang és vele a (Q) úszó lesülyedhetnek és ezzel az (0) nyílás fölszabadíttatik, a (P) szelep pedig záratik. A (Cl) vízbeömlési szelep ekkor nyítódik, minek folytán a tartály ismét megtelik és ha meg van telve, az (01) szeleppel összekötött (0) úszó ezen szelepet zárja és a (P) légbe bocsátó szelepet ezáltal ismét nyitja. Látni lehet, hogy ezen elrendezésnél az (A) forrás és a fölfelé vezető (M) vezeték fölső része között levő nivókülönbség aránylag csekély. Dacára ennek az (L) kamrában levő levegő nyomása a forrásnak az alsó (L) edényhez viszonyított magasságától függ és ezen nyomás és a magasság is,