45566. lajstromszámú szabadalom • Sínkötés

Megjelent 1909. évi .junius hó 84-én. MAGY. ml* KIR SZABADALMI iGra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45566. szám. v/a/l. OSZTÁLY. Sínkötés. CZAKÓ SÁNDOR ASZTALOS NAGYKÁTÁN. A bejelentés napja 1908 május hó 4-ike Ismeretes, hogy a vonatok haladása közben föllépő rázkódások nagyrészt abból erednek, hogy a jelenleg szokásos sínkötéseknél az összekötött sínvégek között szabadon hagyott hézag következtében a kocsikerekek e hézagon áthaladva, zökkennek. Jelen találmány e hátrány kiküszöbölését célozza és abban áll, hogy a sínvégek összekötésénél a föntemlített hézagnak más alakot adunk és az összekötést folytonossá tesszük. E célra a sínvégeket nem az eddig szokásos módon, a sín hosszirányára merőlegesen, hanem ferdén vágjuk le és a sínvégeket a vágás által kapott ferde szimmetrikus fölületek mentén illesztjük egymásmellé úgy, hogy a kocsikerekek a sínkötés helyén áthaladva, folytonosan teljes sínkeresztmetszetekre támaszkodnak, miáltal a kocsikerekek zökkenése és az ezzel járó összes hátrányok kiküszöböltetnek. A találmány értelmében továbbá a sínkötéshez oly hevederek alkalmaztatnak, melyek az özszekötött sinek hosszában több talpfára kiterjednek és így az eddiginél jóval nagyobb számú összekötőcsavar alkalmazását engedik meg, miáltal a sínkötést igen szilárddá tesszük és a sínvégeknek az eddigi tökéletlen kötés következtében a függélyes síkban való mozgásait kiküszöböljük. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a találmány értelmében szerkesztett sínkötés vázlatos oldalnézete egy heveder teljes hosszának és az alkalmazható csavarok számának föltüntetésével. A 2. ábra az 1. ábra egy részét nagyobb léptékben rajzolva mutatja. A 3. ábra a 2. ábrának megfelelő föltüntetés a heveder eltávolítása után. A 4. ábra a 2. ábra fölülnézete. Az 5. ábra egy sínvég perspektiv nézete. A 6. ábra a sínkötésnek a 2. ábra A—B vonala szerinti metszete. A találmány értelmében az (a) sinek végei a sínkötés céljára a 4. ábrán látható C—D ferde sík mentén vannak levágva, mely ferde sík két vége esetleg a sín irányával párhuzamos síkokba mehet át, mint azt a rajz mutatja. Hogy a sínvégek kicsúcsosodását elkerüljük, a ferde vágást nem vezetjük a sín egész keresztmetszetén keresztül, hanem a ferde vágás végén a rövid (c') harántvágást alkalmazzuk. Emellett azonban a levágást nem képezzük ki a C—D sík egész hosszában, hanem a sínfejen egy (b) párkányt képezünk ki (5. és 6. ábra), I melyre a másik sínnek megvékonyított (a)