45553. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés nyersolaj füst nélkül való elégetésére

lapon is nyílások lehetnek elrendezve, de többnyire elegendők a hosszfalakon alkalmazott (e) nyílások a nyersolaj füst nélkül való elégetésére. Az (e) nyílások alatt mindegyik oldalfalon az (f) borda van elrendezve ; ezen bordáig szabad az (A) tartályba a tüzelőanyagot tölteni. Az (a) válaszfalon a (g) léc van elrendezve, mely az (Al) égési tért kisebb távolságban födő (h) elosztó lemez választékául szolgál; az elosztó lemez másik oldala az alsó fölületen alkalmazott {hl) nyúlványaival a tartály falán nyugszik. Az (A2) tartaléktér (b) födője tisztító nyílással van ellátva, melyet az (i) csavaros födő zár, melyben az (A2) tartaléktérben fejlődő olajgőzök elvezetésére a (k) nyílás van elrendezve. A gőzöket a (k) nyíláshoz kapcsolt, a rajzon föl nem tüntetett csatornán lehet az égési térbe vezetni, annak elkerülése céljából, hogy a láng a (k) nyílásnál ki ne csapjon. Az (Al) égési téren átmenő (d) légkamara függélyes válaszfalak, illetve hasonló hossz fal által fel lehet osztva, mely esetben tulajdonképen több légkamra áll rendelkezésre. Az (A) tartálynak a tüzelőanyaggal való töltése a tüzelőanyagnak az (Al) égési térbe való beöntése útján történik, mikor is a nyorsolaj a tartály mindkét terében egyenlő magasságban helyezkedik el. Ha a tartály, legföljebb az (f) bordáig, nyersolajjal van megtöltve és a (h) elosztó lemez reá van helyezve, a berendezés a tüzelő, ajtón át úgy helyeztetik a fűtendő kályha vagy tűzhely tüzelő terébe, hogy az (A2) tartaléktér elül legyen, továbbá, hogy az égési tér (d) légkamarája a kályharostély fölé jusson, mire a nyersolaj az égési térben meggyújtható. A rostélyon át fölfelé áramló égési levegő a légkamara (e) lyukaiból az égési térbe áramlik és a lángokat a (h) elosztó lemez alatt kifelé az égési tér falai fölé hajtja. Amily mértékben a nyersolaj elég, oly mértékben folyik a tartaléktérből tüzelőanyag az égési térbe, mialatt a folyadék fölszine mindkét térben állandóan aülyed, de e mellett az (A2) tartaléktérben lévő tüzelőanyag mindaddig, míg fölszine az (a) fal alsó pereme alá nem sülyedt, az égési tér lángjainak közvetlen hatásától szabad marad. Azáltal, hogy a tüzelőanyagtartály tartalék- és égési térre van osztva, aránylag kis tüzfölületet alkalmazhatunk és a fűtőberendezést a kályha ajtaján át való behelyezés szempontjából előnyös csekély magasságban képezhetjük ki, anélkül, hogy nagy kályhák fűtésénél tüzelőanyaggal váló utántöltés válnék szükségessé, mert nagy mennyiségű tüzelőanyagot lehet a tartaléktérben felhalmozni. A tartaléktér alkalmazásának további előnye abban áll, hogy a nyersolaj előmelegített állapotban folyik az égési térbe, ami tudvalevően az elégést lényegesen elősegíti. Meg kell még említeni, hogy a leírt fűtőberendezés alkalmazásának nem föltétlen szükséges követelménye, hogy a rostéiy a a kályhában maradjon, hanem a találmány tárgya által elért lényeges előnynek tekintendő. Természetes, hogy a berendezést a rostéiy kivétele esetén is el lehet rendezni a kályhában, ami azonban gyakorlati szempontból mellőzendő. Végül meg kell még jegyezni, hogy a fűtőberendezést sajátságaiban a nyersolajjal megegyező más tüzelőanyagoknak füst nélkül való elégetésére is lehet használni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtőberendezés nyersolajnak füst nélkül való elégetésre, azáltal jellemezve, hogy a nyersolaj fölvételére szolgáló (A) tartály a tartályfenekén vagy ahhoz közel a (c) átbocsátó nyílásokkal ellátott (a) válaszfal által a fölül zárt, a (k) gőzkibocsátó nyílással ellátott (A2) tartaléktérre és a fölül nyitott éa csekély távolságban a (h) elosztó lemez által födött (Al) égési térre van osztva, melyen euy vaí.y több alul nyitott (d) légkamara hatol keresztül, melyek fölső részükön az (e) légbevezetési lyukakkal, illetve lyuksorokkal vannak ellátva, oly kép, hogy a légkamrákból kiáramló égési levegő a lángokat az elosztólemez alatt kifelé hajtja. 2. Az 1. igényben védett fűtőberendezés