45515. lajstromszámú szabadalom • Explóziós erőgép forgó dugattyúval

válaszfalat létesítünk; természetszerűleg előnyös a tolattyú mozgásait lehetőleg gyorsan és a (11, 12) dugattyúk kis elfor­dulása alatt végeztetni, hogy a gázok ki­terjeszkedése lehetőleg hosszú úton tör­ténjék. A (21) hajtótengely végére a (22) kúp­kerék van fölékelve, mely a (23) kerékkel áll kapcsolatban. A (23) kúpkerék (24) ten­gelyére a (25) bütykös tárcsa van megerő-BÍtve, melyre rövid, végükön (27) görgőkkel ellátott (26) emeltyűkarok támaszkodnak. Ezen emeltyűk a két hosszú (28) csapra vannak erősítve. Ugyancsak ezen csapokon vannak a hosszabb (29) emeltyűkarok is ágyazva, melyek a rövid (31) hajtórúd és a (30) tolattyúrúd közvetítésével a tolattyú­kat mozgatják. A (24 és 28) csapok közös (32) csapágyazással bírnak, mely a (7) alá­támasztó oszlopra van erősítve. A (26, 29) emetyűk a (11 és 12) dugattyúknak már kis elfordulásánál is fölemelkednek és ezál­tal a (19) tolattyúkat befelé mozgatják. A bütyöknek megfelelő alakítása által elérjük, hogy a tolattyúk az explózió periódus alatt a záróhelyzetben maradnak. A tolattyúk nyitása erős (33) rúgókkal történik. Mindkét (15) kamra közös (34) cső által a (35) tartánnyal áll kapcsolatban, melybe egy a gép által hajtott (36) szivattyú állan­dóan robbanókeveréket táplál. A (34) csövek rugóval leszorított (37) szelepeken át köz­lekedhetnek a (15) kamrákkal. E szelepeket a (19) tolattyúkon elhelyezett (39) vezérlő­lécek rendszerint zárva tartják, de amint a (38) záróéi a szelepeket elhagyja, azok ön­működőlég nyílnak úgy, hogy ezen idő alatt a gázlégkeverék beömölhet. Minden (15) kamrában egy-egy elektromos gyújtógyertya van alkalmazva, melyek a kamrában és az evvel összekötött explóziótérben lévő keve­réket föllobbantják. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a szelepek akkor nyíljanak, mikor az explóziótér már létesítve van, midőn tehát a (19) tolattyúk közel vannak fölaő holtponti helyzetükhöz, nehogy a be­ömlő friss keverék az égéstermékkel teli térbe jusson. A (39) vezérlőlécek és rugók által leszorított (37) szelepek csak a vezérlő­lécek eltávozta után nyílhatnak. A szelepe­ket úgy is szerkeszthetjük, hogy azokat a gáznyomás tartja leszorítva ós nyitásukat a tolattyún lévő lécek eszközlik. A szelepeknek a vezérlőlécekkel való pon­tos leszorítása nehézséggel jár, mivel a (39) vezéi'lőlécek valamint a szeleprudak is ko­pásnak vannak kitéve, miért is előnyös, a (37a) szeleptányért, illetve a (37b) szelep­rudat úgy kiképezni, hogy a szeleprúd kissé tengelyirányban is elmozdulhasson, mikor a szelep már a fészkén fölfeküdt. A gép működése a következő : A 12. és 13. ábrán a dugattyúk abban a pillanatban vannak ábrázolva, mikor a (19) tolattyú (20) nyílásán áthatolva, az vissza­felé jövet a dugattyúk mögött lévő teret elzárja. A dugattyúk mögé most friss rob­banókeveréket kell bebocsátani. A szelepe­ket tehát a tolattyú külső holtponti állása alkalmával, illetve kevéssel azelőtt nyitjuk, ami a 12—13. ábrán van föltüntetve. A friss gázlégkeverék beömlése után bekövet­kezik az explózió, aminek azonban csak a szelepek zárása után szabad megtörténni. A tolattyúk tehát még kissé fölfelé mo­zognak, míg a (39) lécek a szelepet, be nem zárják. Ekkor megtörténik a gyújtás. A to­lattyúk ezután gyorsan lefelé mozognak, hogy a dugattyúkat gyorsan áteresszék, mire az egész periódus élőiről kezdődik. A (39) léceket természetesen elegendő hosszúra kell alakítani, hogy a már zárt szelepek a tolattyú visszahaladása alkalmá­val ki ne nyílhassanak. A (39) lécek előállíthatók, hogy a beöm­lés idejét és tartamát szabályozhassuk. Ezen szabályozás nem történhetik üzemközben, hanem annak eszközlésére a gép leállítása szükséges. Hogy a szelepek könnyen záród­janak, a szeleprúd vége kúposán van elké­szítve; ugyancsak le vannak tompítva a vezérlőlécek is. A 11. ábra egy másik ki­viteli alakot tüntet föl, melynél a szelep rugalmas zárása céljából a (64) görgő van alkalmazva, melyet a (63) rúgó szorít a ve­zérlőlécekhez. A gyújtóáram megszakítása a 10. ábrán bemutatott szerkezettel történik. Ez áll egy

Next

/
Thumbnails
Contents