45510. lajstromszámú szabadalom • Kamatszámítási készülék
Megjelent 1909. évi junius ho 21-én. £ MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jggjg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45510. szám. VII/c. OSZTÁLY. Kamatszámítási készülék. GEDŐ MIKSA ÁLLAMI FÓGYMNASIUMI TANÁR LOSONCZON. A bejelentés napja 1908 január hó 8-ika. Találmányom tárgya készülék, melylyel egyszerűen, gyorsan és amellett megbízható módon kiszámíthatjuk egy megadott tőkének megadott időre és százalék . mellett a kamatját. A készülék a rajzon föltüntetett példaképeni foganatosítási alakjának lényegében állványra forgathatóan fölszerelt és az 1000-től 10000-ig terjedő természetes számok logaritmusaival ellátott dobhengerből áll, mely alkotója mentén elcsúsztatható, a dobon levő számok levetítése által nyert idő- és százalékskálával ellátott léccel van fölszerelve. A dob mellett azonkívül egy tőle elkülönülten, illetőtőleg vele együttesen elforgatható ellenőrző dobhenger van elrendezve, mely ugyancsak el van látva idő- és százalékekálával. A rajzon az 1. ábra a készülék oldalnézete, a 2. ábra ugyanannak homloknézete, a 3. ábra a kifejtett dobpalástokat mutatja, a 4. ábra pedig az elcsúsztatható léc távlati képe. A készülék elmélete a következő: Egy igen hosszú és keskeny ABC derékszögű háromszög (5. ábra) AC átfogójára fölviszszük a T tőkék és K kamatok számára a természetes számok logaritmusait 1000-től 10000-ig úgy, hogy egységül az AC hoszszát vesszük. A kisebbik BC befogóra fölvisszük az N napok számára a 10-től 100-ig, aztán ismét elülről a 183-ig terjedő számoknak, nemkülönben a tekintetbe veendő p percentek számára a = P számok logaritmusait úgy, hogy a hosszegység BC legyen. Ugyanígy jártak el az AB befogóval, de itt hosszegységtől AB-t vesszük. Ha valamely P szám logaritmusai ezen méretek szerint: AP, BPi és AP2 , azaz AP =(log P) AC BP1 = =:(log P) BC AP2 = (log P) AB akkor AP : BPi: AP2 = AC : BC: AB, amiből látható, hogy Pj és P2 nem egyebek, mint P derékszögű projekciói. Ugyanilyen három egyenletet állíthatunk föl valamely N szánra nézve is és az utóbbiakból az előbbieket levonva, azt találjuk, hogy PN : PíNÍ : Pa N2 = AC : BC : AB, azaz a megfelelő hosszak a helyzettől független állandó arányban állanak egymással. Legyen a tőke T (Korona), a napok száma
