45507. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok festésére és hasonló kezelésére
— 8 •dékot a tartályba akarjuk visszajuttatni, a (23) tartályt a külléggel hozzuk kapcsolatba s azután a (25) szelepet kinyitjuk úgy, hogy az oldat a megemelt (32, 33) szelepek mellett a (35) csövön át visszafolyhat a tartályba. A levegő sűrítésére célszerűen a festőműhely ellátására szolgáló víztartályból jövő, nyomás alatt álló vizet használhatjuk föl, mint ez a 3. ábrából látható. A víz a (42) -vezetéken át a (44) csapon keresztül a (43) tartályba ömlik s a benne lévő levegőt sűríti. A sűrített levegő a (40) csövön át vezethető rendeltetési helyére. A levegő sűrítésére használt víz használat után a (43) tartályból a (46) térdszelepre erősített (45) hajlékony toldat segélyével bárhová elvezethető s tetszés szerint használható föl tovább, pl. a festett matringok mosására. Az első fürdő behatása után (pl. a pácolás után) a matringkezelő szerkezetet megemeljük, a kádak tartalmát az előbb leírt módon az alsó tartályok egyikébe bocsátjuk le s a matringokat, anélkül, hogy azokat a csévékről le kellene emelni, a (43) tartályból vett és a kádakba vezetett víz segélyével kimoshatjuk. Ha a rendelkezésre álló víz nyomása nem elengedő arra, hogy a levegőt kb. V8 atmoszférára sűrítse, akkor célszerű a 4. ábra értelmében egy külön (49) légsűrítő gépet alkalmazni, mely a levegőt pl. 4 atmoszférára sűrítve, a kellően fölszerelt (51) tartályba szorítja, ahonnan az az (51) nyomáscsökkentő szelepen és (40) vezetéken keresztül vezethető a tartályokhoz. A mosóvizek ezen berendezésnél a sűrített levegőtől függetlenül vezettetnek a kádakba, a (42) friss víz cső, (46) térdcsap és (45) csőtoldat segélyével. Minden tartály egy (52) próbacsappal van ellátva a fürdőfolyadék ellenőrzése céljából. A sűrített levegő használata azért célszerű, mert e nyomóközeg a fürdő összetételét nem változtatja, a szivattyúknál gyorsabban működik s oly esetekben a használható, mikor az oldat kémiai vagy fizikai sajátságai folytán szivattyúval nem kezelshető. A festékfürdők természetesen ugyanilyen módon továbbíthatók a kádakból a tartályokba stb. A fürdőfolyadékoknak vákuummal való továbbítása: Ezen berendezés az 5. ábrában van föltüntetve s lényegileg a (24) főcsőből áll, mely a sűrítettlevegő-berendezésnél már ismertetett különböző csapokkal van ellátva. Ezen csapok a (13 és 14) kádat a (35) csövek segélyével a fő (54) oldattartály alatt elrendezett kisebb (53) tartályokkal kötik össze. A kisebb tartályok száma az alkalmazott különféle fürdőoldatok számának felel meg. Ezen berendezés segélyével következőképen dolgozunk : Az (54) tartály tartalmának egy részét az (55) gőzcső segélyével esetleg előzőleg eszközölt megmelegítés után (56) szelepen és (57) csőtoldaton keresztül vezetjük a kádak egyikébe. Minthogy a két kád egymással a (24) cső segélyével közlekedik, mindkettő lényegileg egyidőben fog megtelni. A festési vagy egyéb művelet tartama alatt az (54) tartályban az (58) szivattyú és (59) csővezeték segélyével vagy esetleg az (54) tartályban lévő gőz kondenzálása által vákuumot létesítünk úgy, hogy ha a fürdőoldatot a kádból a (35) csövön át az (53) kis tartályba folyattuk, azt onnan a (60) szelep nyitása után a (61) csövön keresztül az (54) tartályba szívathatjuk föl. Az (53) kis tartálynak közbeiktatása célszerűnek mutatkozott, mert ezáltal megakadályozzuk, hogy a folyadék által a kádból való lebocsátáskor magával ragadott levegő a főtartályba juthasson, ami a vákuumot csökkentené. Minthogy a vákuumot csak a fürdőfolyadékok továbbítására használjuk, a berendezés többi része nem változik. A fürdőfolyadékok gőzzel való továbbítása : Ha a fürdőfolyadékokat nem kell hidegen alkalmazni, sem pedig kis mennyiségű vízzel való hígítástól félteni, akkor a folyadékok továbbítására gőzt is alkalmazhatunk, amint ez a 6. és 7. ábrákban hossz-, ill. keresztmetszetben föltüntetett berendezésnél látható. A (13 és 14) kádak, a (22 és 23) tartá-
