45484. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás beszédáramerősítőkkel ellátott távbeszélő berendezésekhez

A (p, p2) primér tekercsszakaszokban áramló beszédáramok indukáló hatást gyakorolnak a hozzzájuk tartozó (pl) és (p2) primér tekercsszakaszokra úgy, hogy a beszédáramok bizonyos mértékig közvetlenül a zsinórrendszer által a (4 és 5) vezetékekre vittetnek át. A (p, pl,p2, p3) primér tekercspárok már most akképen vannak összekötve, hogy az olyan áram, mely mindegyik pár mindkét szakaszában áramlik, a szekundér tekercsre hatást nem gyakorol. Ez utóbbi tekercsre csak a (12) hídon át áramló áram gyakorol indukáló hatást. Az ezáltal a szekundér tekercsben indukált áram a beszédáramerősitő (c) jelvevőjére hat, mely maga részéről a (d) jeladót szólaltatja meg és ezáltal előidézi, hogy a (bl) telep (14) áramköréből az (il) jeladó indukciócsévón át erősített beszédáramok jutnak a (4, 5), illetőleg (2, 3) vezetékekbe. Minthogy a (12) hídvezeték kapcsoló helyein, ezen energia tekintetében, mely az (il) jeladó indukciócséve szekundér tekercséből a vezetékre vitetik át, egy és ugyanazon potepciál uralkodik, ennélfogva az erősített áramok a beszédáramerősitő jelvevőjére vissza nem hatnak. Ha a beszédáramok a (4, 5) vezetékhez kapcsolt másik állomásból indulnak ki, úgy a hatás általában ugyanaz, csakhogy a beszédáramerősítőt befolyásoló áram ellenkező irányban halad a csévéken keresztül. Minden esetben annak következtében, hogy a beszédáramerősitő cséverendszere mindkét egymással összekötött vezetékszakaszban együttdolgozó tekercsekkel bír, a két vezetékszakasz között olyan energia átvitel van biztosítva, melynél az egymással összekötött vezetékekben uralkodó esetleges egyenlőtlenség zavaró hatása nagy mértékben kiküszöböltetik és a beszédáramerősitő elkerülendő «éneklés» megakadályoztatik. Egyidejűleg azáltal, hogy a vezetékben fekvő primér tekercsek és az erősítő áramkörben fekvő szekundér tekercsek között az említett közvetlen indukció megy végbe, elérjük azt, hogy a beszédáramok egymáshoz viszonyítva lényeges fázis eltolás nélkül vitetnek át az egyik oldalról a másikra, mimeílett az összes tekercsek közös mágnesek (m) vasmagja elősegíti azt, hogy az áramok lehetőleg fázisban tartassanak. Kísérletek továbbá azt mutatták, hogy ez az elrendezés annyiban, is előnyös, hogy ennél az ébresztő- vagy hívóáramok nem abszorbeáltainak annyira az erősítő híd által, mint más ismert kapcsolásoknál. ' Ha a beszédáramerősítőn át egymással összekötött vezetékek elektromos tulajdonságai annyira eltérők, hogy a beszédáramerősitő cséverendszere által előidézett ismertetett önműködő kiegyenlítés sem eleelegendő az erősítő «éneklésének» megakadályozására, úgy ezt a nehézséget az illető kezelő, aki (F) hallgatójának beiktatása útján a mindenkori viszonyokról tudomást szerez, könnjen elháríthatja. Ha a kezelő pl. azt találja, hogy az erősítő olyan zajokat ad át a vezetékbe, hogy a beszélgetés ezek következtében nehézségekbe ütközik, úgy a (w) ellenállás forgattyúját forgatja és fokozatosan ellenállást kapcsol a hídba,, miáltal a hídon a keresztülmenő áram csökken és e helyett több áram megy közvetlenül a vezetékekbe. Minthogy a föntebb elmondottak értelmében, csakis az áramnak az a része hat az erősítő áramköre, mely s hídon megy keresztül, ennélfogva következik, hogy a hídellenállás fokozása következtében az erősítő készülék erősítő hatása és ezzel a beszélgetésnek esetleg általa okozott zavarása ugyanebben az arányban csökken. Bár ez a szabályozás a közvetlen beszédáramerősítés hátrányára megy végbe, az ismertetett berendezés mégis előnyösebb azoknál a rendszereknél, amelyeknél az egyes vezeték szakaszokat ellenállás és kapacitás be- és kiiktatása útján körülményed módon egyenlítik ki egymással. Ezzel szemben ugyanis az új elrendezés azzal az előnnyel jár, hogy a kezeld a beszabályozást egyszerűen és gyorsan foganatosíthatja, amennyiben csak a (w) híd ellenállását változtatja mindaddig, míg a legjobb beszélgetés lehetőséget elérte. Ezt a kezelési módot egyszerűsíthetjük, ha egymással gyakran összekötendő vezetékekről van szó, amennyiben a kísérleti úton