45447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges parakaucsuk előállítására
Megjelent 1909. évi junius iió 13-én. MAGY. gJW KIR. SZABADALMI jRra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45447. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges parakaucsuk előállítására. BLUM JOHN VEGYÉSZ BRÜSSZELBEN ÉS CARPENTER ALFRÉD WILLIAM BANKÁR LONDONBAN. A bejelentés napja 1908 október hó 9-ike. Jelen találmány eljárásra vonatkozik, mely mesterséges vagy szintetikus parakauesuk, j azaz oly anyag előállítására szolgál, mely- ! nek fizikai és vegyi tulajdonságai hasonlók a parakaucsuk fizikai és vegyi tulajdonságaihoz. Az eljárás lényege abban áll, hogy tőzeg i vagy hasonló növényi anyagot vízzel keverve addig hagyunk erjedni, míg nyálkás massza képződik, mely főleg izoprénből áll, mire a masszához ironenek nitrogéntartalmú derivatumát és kismennyiségű ásványi sót adunk. ] Az eljárás gyakorlati foganatosítására a tőzeget vagy hasonló növényi anyagot a közéje került földes anyagoktól lehetőleg megszabadítjuk és azután megszárítjuk. A tőzeghez erre körülbelül 80° C. meleg vizet és kis mennyiségben erjesztőanyagot adunk hozzá. Az erjedési folyamatot körülbelül 60° C. állandó hőmérséklet mellett hosszabb időn (körülbelül három héten) át folytatjuk; ennekfolytán szénsav* tétetik szabaddá és néhány nap múlva nyálkás szálak képződnek, melyek mennyisége fokozatosan nagyobbodik, míg az erjesztés befejeztével a földolgozott tőzegmennyiségnek körülbelül 5%-át teszi ki. Ezek a nyálkás szálak szénhydrogénekj bői, főleg terpénekből vagy hasonló anya! gokból, mint izoprénből állnak, melyeket szénkéneggel vagy más alkalmas oldattal kivonunk és ezután alkalmas módon elkülönítünk. ! Az ekképen kapott anyagot ezután ironenek nitrogéntartalmú derivátumával (mely az alább leírt módon állítható elő) és ásványi sókkal kezeljük, miáltal oly anyaggá alakítjuk át, melynek tulajdonságai hasonlók a parakautsuk tulajdonságaihoz. ] A föntemlített nitrogéntartalmú ironederivatum előállítására az iris csoporthoz tartozó növények tőgyökerét megfelelően, például meleg vízzel való föltárás és ismételt kilúgozás által kezeljük, azon célból, hogy a benne tartalmazott irone (Cl s H1 0 O) kioldassék. Ezután chlort vezetünk megfelelő, például gázalakban az «irone» oldatba, miáltal irone hydrochloridot kapunk. Erre alkalmas nitrogénvegyületet, célszerűen amint adunk az oldathoz és a folyadékot alacsony hőmérsékletre lehűtjük. Ennekfolytán kristályok képződnek, melyek vegyi összetétele megközelítőleg a következő: C1 5 H1 8 NO vagy C1 S H1 V (HN0); ezek a kristályok a folyadék fenekén barna por alak-
