45438. lajstromszámú szabadalom • Áramvezető összeköttetés villamos izzólámpák fémizzószálai és az árambevezető huzalok között, valamint eljárás annak előállítására

Megjelent 1909. évi junius iió 13-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45438. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Áramvezető összeköttetés villamos izzólámpák fémizzószálai és az árambevezető huzalok között, valamint eljárás annak előállítására. EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1908 junius hó 4-ike. Fémizzószálas izzólámpák előállításánál a legfontosabb követelmények egyike, hogy az izzószál és az árambevezető huzal között jó összeköttetés legyen. Ezen összeköttetésnek lehetőleg benső kapcsolatot kell létesítenie az izzószál és a bevezetőhuzal között, egyidejűleg azonban jó villamos vezetőképességgel kell bírnia, hogy az izzószál és a bevezetőhuzal között nagyobb átmeneti ellenállást elkerüljünk, amely a lámpa használatánál hátrányosnak bizonyulna. Ezen célra már különböző, fémből való összeköttetéseket ajánlottak. A találmány tárgya szilárd, jó vezető összeköttetés az izzószálak és a bevezető huzal között, mely fémszerű tulajdonságokkal bír, anélkül, hogy fém volna. Kitűnt, hogy a réz, mangan, nikkel, kobalt, króm, molybdén, wolfrám, arany és platina fémek ifoszfidjai ömlesztett vagy zsugorított állapotban kifogástalan összeköttetést szolgáltatnak fémizzószálak és a bevezető huzalok között. Az említett anyagok azáltal tűnnek ki, hogy aránylag könynyen megömleszthetők és hogy jó villamos vezetőképesség mellett nehezen oxidálódnak, minek folytán kitűnő forraszt szolgáltatnak, melynek segélyével a fémizzószálak és a bevezető huzalok között egyszerű módon jó összeköttetést állíthatunk elő. Az izzószálakat az említett anyagok segélyével előnyösen a következő módon forrasztjuk a bevezető huzalokhoz. Az említett fémeknek ismeretes módon előállított, finoman elosztott foszfidjait kevés vízzel vagy célszerűbben más maradék nélkül elpárolgó folyadékkal, mint például pszeudokumol, xilol stb. pasztává dörzsöljük és az izzószálnak: a bevezető huzallal való összekötési helyére oly mennyiségben visszük föl, hogy az abból képződő forraszcsomó a kivánt vastagsággal bírjon. Az így előkészített száltartókat levegőn illetve' szárítókemencében kb. 80° C.r

ig emelkedő hőmérsékleten megszárítjuk, ezután megfelelően berendezett üvegtartányba helyezzük, amelyben redukáló vagy indifferens gáz, mint pl. hidrogén, nitrogén stb'. van. Ezen tartályban a forraszcsomó zsugorítását, illetve megömlesztését foganatosítjuk és pedig célszerűen villamos áram vagy villamos fényív segélyével. Az ismertetett forraszanyagból jő össze-