45436. lajstromszámú szabadalom • Égési mótorok segélyével hajtott mozdony

\ Megjelent 1909. évi jnnius hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 454B6. szám. V/c. OSZTÁLY. Égési mótorok segélyével hajtott mozdony. GESELLSCHAFT FÜR THERMO-LOKOMOTIVEN DIESEL-KLOSE­SULZER (G. M. B. H.) CÉG MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1908 juniüs hó 13-ika. A jelen találmány tárgya égési mótorok segélyével hajtott mozdony. Eddigelé ismeretessé váltak oly dugaty­tyús gépek segélyével hajtott járművek melyeknek munkahengerei 45°-nyi szög alatt voltak a pálya síkjához elrendezve és melyek párosával hatnak be egy, a jármű hosszirányú függélyes középsíkjában elren­dezett görbített tengelyre. Az égési mótorok segélyével hajtott jár­műveknél ismeretessé vált továbbá oly for­gattyúelrendezés is, melynél a forgattyúk a forgattyútengelyre merőleges középsíkhoz szimmetrikusan vannak elrendezve. Végül ismeretessé vált mozdonyoknál oly elrendezés, melynél a futókerekek hajtása céljából egy, a jármű hosszirányú közép­síkjára merőlegesen elrendezett görbített tengely van beiktatva. A jelen találmány tárgyánál már most a hajtás mind a három ismert elrendezést egyesíti magában, amikor is a pálya sík­jához 45° alatt hajló hat munkadugattyú párosával, egyenlő hosszú hajtórúd segé­lyével hat egy, a mozdony hosszirányú függélyes középsíkjára vonatkozólag szim­metricusan elrendezett forgattyúkkal bíró görbített tengelyre, mely a futó tengellyel vonórudak segélyével vagy más módon van összekötve. Minthogy továbbá a füg­gélyes hosszirányú középsíktól kétoldalt elrendezett tömegek összege egymással egyenlő, a hajtórudak pedig ugyancsak mind egyenlőek, azért a hajtóműnek rész­letezett elrendezése, valamint a hajtómű dimenzióinak célszerű megválasztása révén azt az új és előnyös hatást érjük el, hogy a hajtóműnek tömegnyomásai a mozdony rúgóira semmiféle, a hajtórúd véges hosz­szából eredő káros hatást nem gyakorol­nak, amikor is a pálya síkjának irányában semmiféle hajlító- ill. csavarónyomaték föl sem léphet. A mellékelt rajzban a találmány tárgya két foganatosítási alakjában van föltün­tetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak részben oldalnézete, részben hosszmetszete. A 2. ábra részben végnézet, részben haránt­metszet. A 3. ábra fölülnézet. A 4., 5. és 6. ábrák az elrendezés dinami­kai viszonyait tüntetik föl vázlatokban. A 7. ábra a másik foganatosítási alaknak oldalnézete. A 8. ábra előlnézet. A

Next

/
Thumbnails
Contents